Számos szólást, közmondást, mondást használunk, sokszor talán helytelen értelemben. Még ha tudjuk is a pontos jelentését, vajon ismerjük-e az eredetét? Az alábbiakban kiderül, miért hízik a disznó a gazda szemétől, vagy miért pont a tyúk kaparja ki az igazságot.
A gazda szemétől hízik a disznó (vagy jószág vagy ló)
De ismert még a gazda szeme növeli a vetést változatban is. A közmondás onnan ered, hogy a lovasság felett tartottak szemlét, ekkor bukkantak egy elsatnyult lóra, amin egy jó kiállású lovag ült. Amikor a lovagot kérdezték, hogy miért van az állata ilyen rossz állapotban, amikor ő maga jól van, azt válaszolta, hogy saját magáról önmaga, míg lováról az inasa gondoskodik. Ilyenformában az állat állapota tükrözi a gondozójának, gazdájának az állapotát is.
Vak tyúk is talál (búza)szemet
A tyúkról általában azt tartják, hogy nem egy okos állat („buta mint a tyúk”), így hozzá kapcsolódik ez a váratlan fordulat. A tyúk, bár szerencsétlen, butácska, ügyetlen is rátalálhat a helyes megoldásra, igazságra (másik hasonló jelentésű mondás: Az igazságot a tyúk is kikaparja). Magyarul, a peches embernek is lehet néha szerencséje.
Úgy búsul, mint akinek káposztaföld nem jutott
Az erősen elkeseredett emberre szokás mondani. Régen nem csak a dinnye, vagy a káposzta, de bármilyen más növény termesztésére is adtak ki részes földet. A föld használatának ellenértékeként a részes bérlő a termés bizonyos kikötött hányadát, vagy annak pénzbeli ellenértékét adta a földtulajdonosnak. Mivel ezt az árat nem szívesen fizették meg, csak kényszeredetten, ebből vált elterjedtté a szólás.
Határ a csillagos ég
A határ, mint valaminek a végét jelző szó több viszonylatban is megjelenik a magyar köznyelvben: túlmegy minden határon, mindennek van határa, nem ismer határt. Ezeket magyarázni sem kell. De a magyar népmesék szerves részét képezi a „hetedhét határon túl” is, amelyet a kurta farkú malaccal párosítanak. És azt tudta, hogy a földmérő latin neve finítor? A latin finis szó ugyanis azt jelenti, határ.
A gazda beárkolta az útját
A mondás arra vezethető vissza, hogy a gazda megpróbálja megtiltani a földjén való átjárást, tilalomfákat állít. Arany János Toldijában meg is jelenik az élő tilalomfa kifejezés, ami a megtiltó személyére utal. Ha ez a fajta tiltás nem elegendő, akkor járhatatlanná kellett tenni a földön átvezető utat, beárkolták. Így jelentése, hogy valakit meggátolunk valamilyen cél elérésében.
A gazda, aki megunta, hogy a földjét parkolónak használják, a mondás megelevenedik:
Dűlőre visz valamit
Mezőgazdasággal kapcsolatos a „dűlőre jut” kifejezés is, amely a föld megmunkálásához kötődik, de három eredete is létezik. Az egyik szerint a dűlő a dűlőutat jelenti, és akkor jutott a gazda dűlőre, ha a szántást befejezte, és kiért a földje végén lévő dűlőútra. Egy másik szerint a termények behordását végző gazda akkor érezhette magát biztonságban a süppedő szántóföldről kiérve, ha a felhajtott a dűlőútra. Egy harmadik szerint azonban a fához van mindennek köze, amikor a fát kivágták és eldőlt (eldűlt), akkor fejeződött be a művelet. De ennek kapcsán sokaknak az „eldőlt valami” kifejezés jut eszébe, tehát már eldöntött ügyről van szó, a döntés megszületett.
Forrás: tajasember.hu
