A mezőgazdasági szektor számára régóta egyértelmű az égető magyar munkaerőhiány. Végleges megoldást egyelőre senki nem kínál, azonban vannak már olyan gazdaságok, ahol találtak kiutat Megbízható, és dolgozni akaró távol-keleti munkaerőt alkalmaznak néhány évre, és amikor lejár az engedélyük, már váltja is őket a következő csapat. Dolgoznak és mosolyognak, de egyvalamire nagyon oda kell figyelni a kapcsolattartás során.
“Hogy bízhatnék meg valakiben, aki ennyire távolról jön? Semmit nem tudok róla” – leggyakrabban ezzel az ellenérvvel találkoznak az egyik, a thai dolgozókat Magyarországra közvetítő cégnél. “Ezt tökéletesen megértjük, hiszen korábban mi is ugyanebben a cipőben jártunk. Amikor évekkel ezelőtt belevágtunk a Work & Smile-ba, hogy megoldást keressünk a munkaerőhiány okozta problémákra, mi is először a megbízható, stabil pontokat kutattuk fel a Távol-Keleten” – mondta el Habóczki Zsolt, a cég egyik tulajdonosa.
Fontos kapocs hazánk és Thaiföld között
Ahogy kiderült, az emberek fejében élő “Távol-Kelet” kifejezés nagyon tág, és egybemossa az országokat, kultúrákat, valamint a „megbízható” és „nem megbízható” munkaerőt. Vajon honnan lehet tudni, hogy egy jelentkezőnek csak rövid ideig használt ugródeszka Magyarország Nyugat-Európa felé, vagy tényleg itt szeretne dolgozni? Hogy megválaszolják ezt a kérdést, a Work & Smile-nál elkezdték kutatni az országokat, és végül Thaiföldre esett a választás. Egyrészt a kinti munkaerő-közvetítő csapat profizmusa, másrészt a Magyarországon élő, már sok 100 thai munkavállalónak segítő tulajdonostárs, Tongsai Seelakkham miatt.
“A thai dolgos nemzet. Azért jönnek ide, mert dolgozni akarnak, minél többet, hogy a pénzzel az otthon lévő családtagokat segítsék” – magyarázta Tongsai. Az ő nevét minden Magyarországon élő thai ismeri; amikor egy thai munkavállalónak és egy magyar tulajdonosnak problémája támad, sokszor ő a megoldás. Pontosan ismeri mindkét oldal kulturális hagyományait, és tudja, kivel hogyan kell beszélni ahhoz, hogy megoldás szülessen.
Tehenészetben is beváltak
“Egyik ügyfelünk egy nagy, Pest vármegyei tehenészet. A tulajdonos Olaszországból érkezett, így neki természetes, hogy távol-keleti munkásokkal dolgozik, hiszen tőlünk nyugatabbra sokkal korábban beállt az az áldatlan állapot, hogy nem találnak belföldi dolgozókat a nehéz fizikai munkákra” – mondja el Görög Rudolf, a cég harmadik tulajdonosa. “Sokáig indiaiakkal dolgozott, de ez egyre nehezebbé vált, így váltott a thaiokra. Nagyon elégedett azzal, hogy így tett, mert a thaiok udvarias, tisztelettudó emberek, és tisztaságot tartanak maguk körül.”
Miközben Magyarországon a mezőgazdasági munka sokaknak nem vonzó a hazai munkavállalók közül, addig a világ másik felén sokan vágynak ide, hogy végezhessék, keményen, éveken át. Nem családostul jönnek, kevés magánéletet tartanak fenn maguknak, nem hosszú távra rendezkednek be. Dolgoznak és mosolyognak, mert ők úgy tanulták, hogy amilyen arcot mutatunk a világnak, azt kapjuk vissza – fogalmaztak.
Az általuk nyújtott előnyökről ezeket írták:
- A thai emberek rendkívül céltudatosak, dolgozni jönnek Magyarországra, lehetőség szerint minél többet. Fizetésük nagy részét az otthon maradt család eltartására, az idős szülőkre, vagy épp a gyerekek támogatására fordítják.
- Nagy munkabírásúak és szorgalmasak, jellemzően fiatal koruk óta dolgoznak. Munkavállalásukban rugalmasak, alkalmazhatóak hosszú, illetve esti és éjszakai műszakokban, ünnepnapokon is.
- Lojálisak a céljaikhoz, melyet tovább erősít, hogy a jelenlegi szabályok révén nagymértékben kötődnek munkáltatójukhoz, így a fluktuáció nagyon alacsony.
- 2 évre kapják meg a munkavállalási engedélyt, ez idő alatt nem fognak hazautazni, teljes mértékben a munkájukra koncentrálnak.
Thaiföldön is a külföldiekre alapozzák a mezőgazdasági munkaerőhiány megoldását
A mezőgazdasági munka egy része idényjellegű, ami nehezíti mind a belföldi, mind a külföldi toborzást. A gazdaságok munkaigénye egy rövid időszakban, általában a tavaszi és nyári hónapokban kimagasló, a betakarítási munkák miatt. Így sokan csak ideiglenesen alkalmaznak munkavállalókat, miközben a helyiek szívesebben keresnek állandó, tartós munkahelyeket, akár a közmunkaprogram keretében.
A thai munkavállalók esetében sincs ez másként: azok a távol-keleti dolgozók, akik két évre kapnak engedélyt, idejük teljes egészében dolgozni akarnak, így számukra az egész évben termelő gazdaságok, állattartó üzemek lehetnek megfelelőek.
A fizikai munka nehézségét azonban nem kell bemutatni az erre a munkára jelentkezők számára, ráadásul Thaiföldön a GDP nagyobb százalékát adja a mezőgazdaság: nagyobb számban értik a földművelés, állattenyésztés lényegét, fogásait, vagyis ha nem is állnak teljesen készen a magyarországi állapotokra, az itteni haszonállatok és -növények kezelésére, de könnyen el tudják sajátítani az előírásokat.
És ha követjük a migráció útját visszafelé, további érdekes állapotot látunk: miközben a magyar mezőgazdaság számára a thai dolgozók adhatnak megoldást, addig a thai mezőgazdaság szintén a határon kívülről várja a probléma megoldását.
A thai földeket Laoszból, Kambodzsából és Burmából érkező munkások művelik, emiatt aztán ezen, munkaerőt exportáló országok mezőgazdasága is munkaerőhiány hatásaitól szenved.
Gyakorlatilag bármilyen országot vizsgálunk, a földdel és állatokkal foglalkozó kétkezi munkások száma túl alacsony, és hiába a gépesítés, és hiába a világon átívelő migráció, még így is csak enyhíteni tudják a munkaerőhiány okozta negatív hatást – írták ebben a cikkben.
