A várt drasztikus átalakulás az időjárásunkban megérkezett: a nyári meleg és száraz idő után lehűlés, nedves és hideg léghullámok érkeztek fölénk. Csapadékot is hozott, de előre láthatólag nem elegendő mennyiségben. Az esőre főleg az Alföldön lenne hatalmas szükség, elsősorban a tavaszi vetések szempontjából, ugyanis a talaj felső 20 cm-es rétege ezen a területen kritikusan száraz állapotban van.
Az elmúlt héten egyáltalán nem hullott csapadék hazánkban, inkább csak fátyolfelhők érkeztek fölénk, sok volt a napsütés. Az előző 30 nap csapadékösszege hazánk nyugati és néhol az északi részén a 30-45 mm-t is eléri, míg az Alföldön nagy területen 10 mm alatt marad. Mindez azt jelenti, hogy az országban komoly a csapadékhiány. A 90 napos csapadékösszeg is már csaknem az egész országban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföldön ez a 40-70 mm-t is eléri. Tavaly év végére országszerte feltöltődött a talaj nedvességgel, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A felszín irányából egyre vastagabb réteg szárad ki, az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj fölső 20 cm-es rétege. Így a tavaszi vetések szempontjából egyre nagyobb területen van fokozódó aszály – foglalta össze a met.hu.
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét elején és végén nyárias magasságokban, 25 Celsius fok fölött alakult, vasárnap többfelé elérte a 30 fokot. A hét közepén, szerdán a Dunántúlon jelentősen visszaesett a hőmérséklet, csütörtökön kisebb mértékben, de keleten is mérséklődött a felmelegedés. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga már március végétől meghaladja a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos küszöbértéket, jelenleg 20 fok közelében alakul.
Az őszi vetések még jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik. Ennyi meleg idő erre a fenológiai fázisra még kedvező, mert ha ez tovább tartana, lerövidítené ennek a fázisnak az időtartamát, ami már nem lenne optimális. Az Alföld északi részén a korábbi belvízfoltokban a vetések kipusztultak. Az őszi vetések országszerte, a mélyebb talajrétegekben még az Alföldön is találnak nedvességet, de az gyorsan fogy, kezdik megérezni a csapadékhiányt.
A tavaszi vetésekre kellene csak igazán az eső, hazánk nagyobb részén teljesen száraz a felső talajréteg, ahová a vetőmag kerül, kerülne.
A legtöbb gyümölcsfánk már elvirágzott, de pl. az alma és a birs jelenleg virágzik, erre a száraz, meleg idő kedvező.
Az elmúlt héten hulló csapadék miatt nem volt nedves a növények levélének felülete. A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.
Az NDVI vegetációs index értéke erőteljesen növekedett a korán érkezett tavasz hatására. Az ország egész területén az átlagosnál sokkal fejlettebb a vegetáció.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg – bár még nagyon a kukorica szezon elején, sőt az előtt járunk – jelenleg többnyire 90 és 105 foknap között alakul, mely jóval magasabb tavalyi évinél és a sokéves átlagnál is.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Az őszi vetések fenológiai fázisai a szokásost jóval megelőzik, a repce virágzása már április legelején elkezdődött. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat.
A folytatásban jelentős változás várható időjárásunkban: a megérkezett hidegfront csapadékot, valamint komoly és tartós lehűlést hoz. Eleinte sokfelé, szerdától szórványosan várható eső, zápor, helyenként zivatar. A hetén várható csapadék mennyisége összesen várhatóan nem lesz elég a jelenlegi helyzetben: nagy területen meghaladhatja a 10, helyenként a 20 mm-t, ugyanakkor maradhatnak olyan országrészek is (elsősorban az Alfödlön), amelyek kimaradnak a nagyobb esőből. A levélnedvesség-tartam napokig kifejezetten magas lehet a többszöri csapadék miatt.
A talajok többfelé megáznak, de maradnak olyan területek is, ahol csak a fölső pár cm nedvesedik át. A hőmérséklet drasztikusan visszaesik, a front mögött a maximumok már csak 11 és 16 fok között oszlanak meg az országban. A sok felhő és szél miatt a hét közepéig még nem várható erős éjszakai lehűlés, de a hét második felében már lehetnek kevésbé felhős éjszakák, helyenként talajmenti fagyokkal. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a héten 10 Celsius fokra esik vissza, és a jövő hét közepéig nem is nagyon fog emelkedni.
