A glifozát a legnagyobb mennyiségben felhasznált, levélen keresztül felszívódó, totális hatású gyomirtó szer. Szántóföldön, kertészeti kultúrákban, kiskertekben, városi területeken, utak és vasúti töltések mentén egyaránt széles körben használják gyom- és cserjeirtása, valamint állományszárításra. Világszinten az eladott gyomirtó szerek 92 százaléka glifozát. Ez az adat európai viszonylatban 34 , itthon pedig 40 százalék.
A glifozát rendkívül hatékony típusú gyomirtó szer, amely Magyarországon 2014 óta vezeti a növényvédőszer-hatóanyagok forgalmazási listáját. Mindenféle mezőgazdasági területre hektáronként átlagosan 0,3 kilogramm jut belőle. A kiskertekben is igen népszerű, mert könnyű és derékfájásmentes megoldást kínál a gyomok ellen – írta a Greendex.
A glifozát elterjedése
A glifozát története még az 1970-es években kezdődött és összefonódik a Monsanto céggel, amely a mezőgazdasági biotechnológia úttörője, egyúttal a világ talán leginkább bírált vállalata volt. Azóta a céget 2018-ban felvásárló Bayer megszüntette a Monsanto nevet. A glifozát az 1990-es évek közepére világszerte az eladási statisztikák élére került, felhasználásának mértéke azóta is folyamatosan nő. Míg 2010-ben Magyarországon még 780 tonna glifozát került forgalomba több különböző elnevezésű termék hatóanyagaként (Glialka, Kapazin, Dominátor, Figaro, Gallup stb.), 2019-re ez az érték több mint duplájára, 1 596 tonnára emelkedett. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy a top 10-es vegyszerlista második helyezettjéből, a kénből csupán fele annyit – 710 tonnát – adtak el. Így van ez az Európai Unió és a világ más országaiban is. A glifozátfelhasználás mennyiségi mutatói félelmetesek. Világszinten az eladott gyomirtó szerek 92 százaléka glifozát. Ez az adat európai viszonylatban 34 (2017), itthon pedig 40 százalék (2019).
Szerepe a GMO-ban, maradványai az élelmiszerben
A globális glifozátfelhasználás növekedésének példa nélküli üteme nem választható el attól, hogy a génmódosított (GMO) növények gazdaságilag legfontosabb kultúrái éppen a glifozáttal szemben ellenállóak. Európában, ahol a legtöbb országban a génmódosított növények termesztése tilos – vagy engedélyezett ugyan, de mégsem jellemző –, inkább a glifozát alkalmazási területeinek bővülése, valamint a kedvező piaci ár és a széles termékválaszték járul hozzá a növekedéshez.
A glifozát intenzív alkalmazásának káros következményei is vannak. A vegyi anyag és a bomlásterméke ugyanis manapság gyakorlatilag mindenhol és mindenben jelen van – írta a portál.
Európa talajában maga a glifozát és bomlásterméke, az AMPA a legnagyobb mennyiségben előforduló peszticid-maradvány. Továbbá ott van a felszíni vizekben és az élelmiszerekben is. Sőt, az emberi szervezetbe is bekerül, szinte bárkinek a vizeletében kimutatható. Habár a glifozátot gyorsan lebomló hatóanyagként forgalmazzák, felezési ideje az időjárási és a talajviszonyoktól függően két év is lehet. A gyors lebomlás tehát nem garantált.
A glifozát veszélyei
A korábban veszélytelennek tartott gyomirtó körüli gondok 2015-ben kezdtek igazán gyülekezni. Ekkor a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a „valószínűleg humán rákkeltő” kategóriába sorolta a glifozátot. Az, hogy akár közvetlenül is rákkeltő hatású lehet, máig vita tárgya. Sokatmondó azonban, hogy 2020-ban a Monsanto-t felvásárló – így a korábban indult pereket is megöröklő – Bayer elképesztően nagy értékű, 10,9 milliárd dolláros kártérítési megállapodást kötött több 10 ezer daganatos betegségben szenvedő amerikai állampolgárral.
Fontos tudni, hogy a gyomirtószer-használat mértéke Amerikában jelentősen eltér az európai átlagtól, azonban egy ilyen mérgező hatóanyag esetében nem csak a közvetlen rákkeltő hatás vagy a direkt toxicitás jelenthet problémát.
Hatása a mikrobákra, a bélrendszerre, az immunrendszerre
Noha az állatok anyagcseréjét a glifozát nem befolyásolja, korántsem igaz ez bizonyos baktériumokra és gombákra. A glifozát ugyanis rájuk károsan hat. Ehhez kapcsolódó, talán kevésbé közismert információ, hogy a glifozátot 2010-ben antimikrobiális hatóanyagként is szabadalmaztatták. Ez azt is jelenti, hogy számos hasznos mikrobára is negatív hatással lehet, ami nemcsak a talajban élő mikrobiális közösségeket, de az élelmiszereken keresztül az emberi bélflórát is érintheti. A bélflóra sérülése pedig köztudottan számos emésztőszervi, immun- és idegrendszeri betegséggel összefüggésbe hozható.
A glifozát toxicitása ráadásul nem csupán magának a hatóanyagnak a tulajdonságaitól, hanem a forgalmazott készítményben lévő – sok esetben ártalmatlannak tekintett, ezért kötelezően nem vizsgált – segédanyagokétól is függ.
Hazánkban és az EU-ban 2016-ban – toxikus és hormonrendszert megzavaró hatásuk miatt – betiltották a segédanyagként polietoxilált (POE) faggyúamint tartalmazó glifozátkészítményeket. Magyarországi toxicitási kutatások szerint jelenleg is számos olyan szabadon forgalmazható, glifozát hatóanyagú növényvédő szer van még forgalomban, amely hormonálisan aktívnak és sejt szinten mérgezőnek bizonyult.
A méhekre is káros
Azt is igazolták már, hogy a glifozátnak szerepe van a méhek pusztulásában, mivel az emésztőcsatornájukban lévő mikrobiom károsításával a glifozát gyengíti a méhek immunrendszerét. A károsodott bélflórájú méhek így sokkal könnyebben elpusztulnak bármilyen baktériumfertőzés következtében.
1600 tonna glifozát, maradhat?
A glifozáthasználat korlátozásának vagy tiltásának ügye nagyon kényes terület. A glifozát használata mellett ugyanis gyártói oldalon hatalmas lobbi folyik. Ráadásul a gyomirtót használók zöme a hatékonyságra és a gazdasági érdekekre hivatkozva tudomást sem vesz a másodlagos hatásokról, vagy egyenesen zöld idiotizmusnak nevezi a glifozát elleni érveket.
Az ügyben európai polgári kezdeményezés is indult, és kezdetben az Európai Unió is kitartott a glifozát betiltása mellett. 2017-ben viszont Magyarország támogató szavazatával együtt, korlátozások nélkül hosszabbították meg a glifozát európai engedélyét. A polgári kezdeményezésnek és a hozzá kapcsolódó kampánynak abban lehetett szerepe, hogy az eredetileg tervezett 15 év helyett végül csak 5 évre adták meg a használati engedélyt.
2019-ben a döntéssel szembe menve Ausztria – az Európai Unióban elsőként – betiltotta a glifozátot. Franciaország és Németország is ezt tervezi néhány éven belül, de egyelőre erős az ellenszél.
A szer további használatát támogatók egyik legfőbb érve a glifozát mellett az, hogy mivel nincs helyette más szer, a forgalomból való kivonása jelentősen növelné a termelési költségeket és az élelmiszerárakat. Az, hogy pontosan mennyivel is kerülne többe a glifozát nélküli gazdálkodás, nehezen általánosítható, és komoly vita tárgya. Egyes vizsgálatok szerint az eltérés nem lenne jelentős.
Egészségügy és agrárgazdaság
Ha vajon az egészségügyi kockázatokat és az egyre fokozódó agrárgazdasági aggályokat figyelmen kívül hagyva továbbra sem változtatnak a glifozátfelhasználás mértékén, nem fizet-e sokkal nagyobb árat ezért egy másik területen az emberiség? Lehet, hogy glifozát nélkül drágábbak lesznek az élelmiszerek vagy bizonyos termékek. Ám ez akkor is így lesz, ha a beporzók és a méhek száma tovább csökken. Az is biztos, hogy az egyre növekvő környezeti terhelés miatt az emberi egészség megóvására, a meddőség kezelésére, a probiotikumokra is többet kell majd költeni.
A glifozát európai engedélye 2022. decemberében lejár, de egyelőre nincs garancia arra, hogy a forgalomból kivonják.Pedig a glifozátfelhasználás csökkentése érdekében az alternatív módszerek (például a mechanikai gyomirtás) bevezetésének halogatása nem az élhető jövő felé mutat. Az sokkal inkább a talaj egészségén, a biodiverzitáson és a fenntarthatóbb mezőgazdasági rendszereken múlik – írták.
