Végleg megoldhatja az osztatlan közös földtulajdon intézményéből keletkező problémákat az Agrárminisztérium törvényjavaslata. Az új szabályozásról Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár mondta el azt, hogy számos módon segíti az érintett területek megosztását. Ha az Országgyűlés is jóváhagyja a jogszabályt, 2021. januártól nagy számban indíthatják meg az eljárásokat a földhivatalok. A tárca reményei szerint minden parcellára jut majd legalább egy tulajdonostárs, aki érdekelt a teljes tábla megszerzésében.
A Magyar Nemzet írt arról, hogy jelentős forgalombővülésre számíthatnak jövőre a földhivatalok, ha január elsején életbe lép az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó törvény. Ez jelenleg az Országgyűlés jóváhagyására vár, és ha ez megtörténik, nagy számban indulhatnak meg a területek megosztásának felszámolását célzó eljárások. Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára a lapnak elmondta: komoly érdeklődésre számítanak, mert jelenleg 40 ezer körüli megosztott ingatlant tartanak nyilván.
A részaránytulajdon ugyanakkor ma csaknem 3 és fél millió tulajdonost és nagyjából 2,4 millió hektárt érint.
Bízunk abban, hogy minden osztatlan közös tulajdonú parcella esetében van egy olyan tulajdonos, aki érdekelt abban, hogy megszerezze a teljes tulajdoni hányadot. Ha pedig az Országgyűlés előtt lévő törvény hatályossá válik, mindenkinek meglesz rá a lehetősége, hogy lépjen – mondta a helyettes államtitkár.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó program 2014-2015 óta létezik, és mintegy 55 ezer helyrajzi számot érintő ingyenes állami kimérést takar. A tárca a program tapasztalatait is felhasználva alkotta meg az új szabályozást, amely stabil jogi alapot teremt ahhoz, hogy az állam kezében lévő osztatlan közös tulajdonú földeken fennálló tulajdoni hányadok földkiadásokkor keletkezett, több évtizedes problémától végleg megszabaduljon a magyar mezőgazdaság. A tervek szerint a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek ősszel készülnek el. A helyettes államtitkár úgy véli, hogy az új eljárások bevezetése garanciát jelent arra, hogy végre tényleg megoldódjon az osztatlanok ügye.
Az osztatlan közös földtulajdon gyakran akadályozza a terület mezőgazdasági hasznosítását
Az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy míg korábban az osztatlan közös földterületek megosztásához a tulajdonostársak 100 százalékos egyezségére volt szükség,
az új szabályozásnak köszönhetően elég lesz az 50 százalékos tulajdoni hányad, plusz egy fő beleegyezése.
Természetesen, ha lesznek olyanok, akik egy adott parcellán belül mégis maradnának az osztatlan tulajdon mellett, azt is megtehetik. Egy testvérpár esetében például elképzelhető, hogy nekik megfelel az osztatlan közös tulajdoni forma. A rendszerbe számos ösztönzőt is építettek. Nagy könnyebbséget jelent például, hogy ahhoz, hogy valaki meg tudjon szerezni egy teljes parcellát, nem kell gazdálkodónak lennie. A spekulánsok kiszűréséért azonban ehhez legalább 3 éve tulajdonnal kell rendelkezni az adott táblában.
A külföldi tartózkodási hely és az extrém magas életkor sem lesz akadály többé
Az osztatlan közös földtulajdon rendezésével kapcsolatos egyik leggyakoribb probléma, hogy a tulajdonostársak jelentős részét nem lehet elérni, mert ismeretlen helyen tartózkodnak vagy – születési dátumukból ítélve – valószínűleg már nem élnek. A törvényjavaslat ezt is rendezni kívánja azáltal, hogy az a tulajdonostárs, aki szeretné megszerezni a teljes táblát, megfelelő értékbecsléssel kialakított összegért cserébe megvásárolhatja ezeket a résztulajdonokat. Mivel ezekben az esetekben gyakorlatilag nincs kinek odaadni a vételárat, az összeg bírósági letétbe helyezéssel fizethető ki.
Várhatóan így is lesznek olyan esetek, amikor a tulajdonostársak igyekezete ellenére sem lehet megosztani a területet. Az állam ilyenkor közbeavatkozhat, és a szóban forgó földrészletet kisajátíthatja, hogy azt később egyetlen személy hasznosíthassa. Ezzel a lehetőséggel csak a végső esetben szeretnénk élni. Ám vannak olyan parcellák, amelyeknél például több ezer tulajdonostárs érintett, itt az államnak lépnie kell – mondta Nagy János. Ahogy arról mi is beszámoltunk, jelenleg a kisméretű, 3 hektár alatti földekre tudnak jelentkezni az érdeklődők. Az első körben meghirdetett ingatlanok több mint 60 százalékára volt jelentkező. A földértékesítési programjának második ütemében pedig több mint 9 ezer, 3 hektár alatti parcellát hirdettek meg.
