Elvetették a svájciak azt a javaslatot, hogy növeljék a mezőgazdasági termelőknek nyújtott állami támogatást. A népszavazáson 70-30 százalékos aránnyal döntöttek a kérdésről. Sok svájci gazdálkodó támogatta, hogy sokkal nagyobb állami támogatást kapjanak a helyi családi gazdaságok, ugyanakkor emeljék meg az élelmiszer-behozatal tarifáit. Továbbá azt is szerették volna, hogy tiltsák meg az olyan termékek importját, amelyek nem felelnek meg a svájci szabványoknak.
A Syngenta blogcikke arról írt, hogy Svájcban csökken a tej felvásárlási ára, és évente átlagosan 1000 svájci gazdaság szűnik meg, és közöttük sok a hagyományos alpesi tejtermelő gazdaság. Az alpesi tehenészetek viszont azzal érveltek, hogy a mezőgazdaság jövője a helyi családi gazdálkodásban rejlik.
A népszavazást kezdeményező Svájci Mezőgazdasági Szakszervezet (UNITERRE), a Zöld Párt, a szocialisták és több tucat civil szervezet a kérdések összeállításakor még a szavazók több, mint 70%-a támogatását tudhatta magáénak. Azonban a kormány és a nagyobb cégek erőteljes kampányba kezdtek, amelynek az eredménye a támogatottság általános visszaesése lett – írja a Mérce.hu.
A kezdeményezés célja mindkét kérdésnél az volt, hogy módosítsák az ország alkotmányát a helyben termelt élelmiszer beszerzésének és előállításának könnyítése érdekében. Továbbá az, hogy a mezőgazdasági szektorban dolgozók magasabb fizetést kapjanak.
A „Fair Food Initiative” (Kezdeményezés a Tisztességes Élelmiszerért) elsősorban az állatbarát, fenntarthatóbb, környezettudatosabb élelmiszertermelés, valamint a külföldi élelmiszerek behozatalának szigorúbb standardok alapján történő szűrését kezdeményezte.
A másik kérdést a radikálisabb „Food Sovereignity Initiative” (Élelmiszer-önállósági Kezdeményezés) tette fel. Az ő céljuk az volt, hogy a kisebb helyi, családi gazdaságok jelentős szerepet kapjanak az élelmiszer-előállítás során, a mezőgazdaságban dolgozók számát jelentősen emeljék, tiltsák be a géntechnológiát a gyártási folyamat során, valamint kössék kvótákhoz a külföldi termékek behozatalát.
A kormány és a cégek ellenakciót vezettek
Ezekkel a kezdeményezésekkel szemben folytatott kampányt a svájci kormány, illetve az üzleti szektor egyes szereplői. Az ő érvelésük az alkotmány-módosítás ellen az volt, hogy a külföldi áruk már így is magas elvárásokkal találkoznak a svájci kereskedelemben, valamint szerintük a további szabályozások csak magasabb élelmiszerárakhoz és szűkülő választékokhoz vezetne – írja a Mérce.hu cikke.
