Az aratási szezon munkálatait követően is be kell tartani egyes területalapon nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó előírásokat. Ezen előírásokból emelt ki néhány aktuálisat a NAK annak érdekében, hogy a tervezésnél ezekre legyenek figyelemmel az érintettek. A minimális talajborításra vonatkozó előírások szerint fent kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ennek több lehetséges módját határozza meg a Feltételességről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet.
A NAK szakértője, Sztahura Erzsébet foglalta össze a szabályokat. Ezek szerint fent kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ennek több lehetséges módja van a Feltételességről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint.
Talajtakarás biztosítható:
- őszi kultúra – beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést – vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül – amely legfeljebb 30 nap – el kell vetni,
- amennyiben a fentiek szerinti betakarítás és a vetés között 30 napnál több idő telik el, úgy a tarlót mindaddig fenn kell tartani, míg a vetés előtti legfeljebb 30 napot elérik a gazdák,
- A talaj takarásának másik lehetséges teljesítési módja az, hogy a tarlót szeptember 30-áig meg kell őrizni. A tarlón legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.
A 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedő ültetvényeken legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról. Ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról – mely lehet spontán kialakuló zöld növényi borítottság is, figyelemmel annak megfelelő gondozására -, az előkészítő munkálatokhoz szükséges indokolt időre tekintettel – írták.
Ezért hasznos a talajtakarás
A talajtakarás biztosítása véd az erózió ellen, segíti a talajéletet, a szervesanyagképződést, a talajszerkezet javítását, a vízvesztés megelőzését. A talajban lévő élő gyökérzet folyamatos táplálékul szolgál a talaj élőlényei számára. Fontos, hogy a talajt óvjuk-védjük szabályozva a hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót, és védve szerkezetességét. Láttunk már kicserepesedett, széttöredezett talajt, amit perzsel a nap, szárít a szél, az eső veri. A talajélet ott korlátozott.
A talaj takarásával, fedésével a nap és a szél nem szárítja, eső nem rombolja szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert a zöld növény, vagy szármaradvány védi. Ez a feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is. Talajtakarással akár a vadon élő károsítókkal szemben is védekezni lehet, például, ha a vetést mulccsal egyből letakarjuk, akkor a varjak nehezebben (vagy egyáltalán nem) szedik ki az elvetett vetőmagot.
További Feltételesség előírás az is, hogy a tarló, a nád, növényi maradvány, valamint a gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés szabályait be kell tartani.
A részletekről a köztestület kiadványában lehet többet olvasni.
