A terméktanács szerint a tartós tejek után a sajt piacán is fordulatra van szükség, hogy több itthoni sajtot fogyasszanak a magyarok. Míg a kiskereskedelmi láncok döntő többsége már a hazai termelésből származó tejet részesíti előnyben, sajtból még mindig a külföldiből van több az áruházakban. Azt szeretnék, hogy több magyar sajt kerülhessen a fogyasztókhoz.
A hazai tejágazatot kiskereskedők szemléletváltása mentette meg, ma már a többség importtejek helyett magyar árut forgalmaz. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: két évvel korábban hét kiskereskedelmi lánccal bővült a terméktanács tagsága. Részben ennek is köszönhető, hogy a piacon kilencven százalékban hazai előállítású tej van forgalomban. Ezzel szemben a nagykereskedők, a minél nagyobb profitra hajtva, importáruk tömegét hozzák az országba. Ezek minősége pedig igencsak megkérdőjelezhető – írta a Magyar Idők cikkére hivatkozva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A nagy tejtermelő országok ugyanis jellemzően a felesleges árut küldik a magyar fogyasztóknak, diszkontáron. Így fordulhatott elő az is, hogy a múlt év végén egy nagykereskedő olyan tejterméket hozott forgalomba Magyarországon, amelyet a német feldolgozó elvileg a kínai piacra szánt. A 0,1 százalékos zsírtartalmú, ultrahőzekelt (UHT) tej már a lejárati idő előtt volt, vélhetően emiatt tudott – állítólag – literenként 47 forintért hozzájutni a magyar cég, ami később egyes boltok polcaira 139 forintért került.
Tisztítaná a magyar piacot a minisztérium
A piac átláthatósága és tisztítása érdekében a földművelésügyi miniszter 2017 elején rendelte el, hogy az egyes ágazati szereplőknek, így a feldolgozóknak és a nagykereskedőknek havonta, az áruházláncoknak pedig háromhavonta kell jelentést tenniük arról, hogy milyen forrásból mennyi tejet vásároltak. Mélykuti Tibor szerint ennek a kötelezettségnek a nagykereskedők többsége nem tesz eleget. Így továbbra sem tudni pontosan, hogy milyen árut forgalmaznak. Az enyhe tél miatt az európai és hazai szinten is nőtt a tejtermelés, ennek hatására pedig gyorsan túltöltődnek a készletek. A szakember szerint a következő hónapokban újra problémát jelenthet, hogy a túltermelés miatt a csehek, a németek vagy a lengyelek nálunk próbálják meg irreálisan olcsón eladni a termékeiket.
Akkor tudunk stabil tejárakat biztosítani a termelőinknek, ha a piacot nem zavarja meg a külföldről érkező dömpingáru. Ehhez az kellene, hogy az áruházláncokhoz hasonlóan a nagykereskedők is etikusabban működjenek, és a bizonytalan eredetű és minőségű külföldi áru helyett az itthoni tejet részesítsék előnyben. Ez a tendencia a sajt piacán is érezteti hatását. Míg általában az unióban megtermelt tej 37 százalékából készül sajt, a megszokottnál magasabb hozamok miatt ez az arány is emelkedhet – fogalmazott.
Mélykuti Tibor szerint ma az sem ritka, hogy a boltokban 1100 forint alatt kínálják a sajt kilóját, míg ez a szint alapesetben a feldolgozói átadási árnak felel meg. Az egy főre jutó sajtfogyasztás itthon az európai uniós átlag alig egyharmadát éri el. Ráadásul ennek a mennyiségnek a fele külföldi termék. A hazai feldolgozók az elmúlt években elkezdték fejleszteni a sajtgyártó kapacitásaikat, ezek a fejlesztések azonban csak akkor érhetnek célt, ha az UHT tejhez hasonlóan sajtból is elsősorban a magyar terméket teszik polcaikra a kereskedők és helyezik kosaraikba a vásárlók.
A tejes témához kapcsolódóan itt írtunk arról korábban, hogy kétmilliárd forintos kutatás-fejlesztési projektet valósít meg a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő szegedi Sole-Mizo Zrt. A tejipari cég 783,26 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Ezt gépekre és berendezésekre költik majd el.
