A fenntarthatóság jegyében bővítették portfóliójukat a nagy gyártók vetőmag-üzletággal, biológiai módszerekkel és digitális megoldásokkal, derült ki a termelői kihívásokról rendezett fórumon. Bevezető előadásában Hajnal Gábor, a BASF marketingvezetője azt hangsúlyozta, hogy a jövedelmezőség és a fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak. Állítását a gyártók képviselői további példákkal támasztották alá.
A BASF új fejlesztései között a jobb nitrogénhasznosítást és a kevesebb inputanyag-felhasználást lehetővé tevő készítmények érdemelnek figyelmet a fenntarthatóság szempontjából, mutatta be az előadó. Általában a földekre kijuttatott nitrogén nagy része nem hasznosul, ezt a veszteséget lehet 20-70%-kal csökkenteni a jó nitrogén-menedzsmenttel, ráadásul a hozam is növekszik, mert a növények számára akkor áll rendelkezésre a nitrogén, amikor szükségük van rá.
Jobb hasznosítás
Nitrogén-inhibitorokat fejlesztett ki a cég a szilárd karbamid, a folyékony Nitrosol és a hígtrágyák jobb hasznosítására.
A Limus Clear csökkenti az ammóniaképződést, ezáltal nem illan el a kijuttatott nitrogén. De nem csak az inhibitorok segítenek a jobb nitrogénhasznosításban. Gabonában például a növekedésszabályozó Medax Max kijuttatásával lehet erősebb gyökérzetet, nagyobb zöldtömeget és ezáltal nagyobb termést elérni, repcében hasonlóan kedvező hatású a Caramba Turbo.
Gombaölő hatóanyagtól is várhatunk ilyen hatást: a piraklostrobin amellett, hogy remekül hat a kórokozó gombákra, visszafogja a növények éjszakai légzését, ezáltal több nitrogén marad meg a növényben.
Ugyancsak a hatékonyabb, gazdaságosabb megoldásokat támogatják a digitális megoldások, döntéstámogató rendszerek, okos eszközök.
Ezen a téren a BASF a Xarvio rendszert fejlesztette ki, amivel többek közt a tápanyagellátás és a növényvédelem optimalizálható oly módon, hogy a növény igényeinek megfelelően adagolhatjuk a tápanyagokat, illetve csak a szükséges esetben végzünk növényvédelmi permetezést. Még ezen is túltesz az okospermetező, amivel 70%-kal lehetett csökkenteni a posztemergens gyomirtás során kipermetezett herbicidmennyiséget. Tavaly már több mint ezer hektáron dolgozott hazánkban ez a berendezés.
Elkötelezettség és eredmények
A kerekasztal-beszélgetésen az előadó mellett Vajda Beáta, a Bayer marketingvezetője, Borsos László, a Corteva ügyvezetője és Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi igazgatója ismertette cégeik fenntarthatósággal kapcsolatos elkötelezettségét és eddigi eredményeit.
Megoldást kell találnunk a klímaváltozás következményeire, és minden nagy gyártó társadalmi felelősségvállalást tett ennek érdekében, mondta Vajda Beáta.
Elmúlt az az idő, amikor csak növényvédelemben vagy csak vetőmagban gondolkodtunk, a komplex megoldások megtaláláshoz szükség van a döntéstámogató rendszerekre, új hatóanyagokra és biológiai módszerekre is.
Minden résztvevő cég rendelkezik vetőmagüzletággal, és a hagyományos növényvédő szerek fejlesztése mellett digitális és biológiai megoldásokat is keres a problémák megoldására.
Egységes szemléletben kell kezelni a gazdálkodást
Dobai Tibor azt hangsúlyozta, hogy a nehézségek új lehetőségeknek nyitnak utat, nem kell nagyon elkeseredni. Egységes szemléletben kell kezelni a gazdálkodásunkat, amiben mindegyik említett területnek megvan a helye.
A BASF támogatja az uniós tárgyalókat abban, hogy képviseljék a mezőgazdasági termelők érdekeit a növényvédőszer-használat szabályozása terén –hangsúlyozta Hajnal Gábor.
A legújabb fejlesztések közül Hajnal Gábor a két éve bevezetett, alacsony kockázatú Revycare gabona-gombaölő szert említette, Dobai Tibor a digitalizáció terén a precíziós kijuttatásról és a hibridválasztást segítő alkalmazásokról szólt, valamint elmondta, hogy a Syngenta tavaly vezette be szőlőben a tisztán biológiai gombaölő szerét lisztharmat és szürkerothadás ellen.
Biostimulátorokban is erősít a cég, és jövőre nitrogén-inhibitort is kínál majd.
A Corteva teljesen új hatásmódú, új hatáshelyen működő gombaölő molekulát fejlesztett, ami ezáltal rezisztenciatörésre is alkalmas. Tavasszal várhatóan megszületik a levegő nitrogénjének növény általi hasznosítását lehetővé tevő készítményük hazai engedélye is.
A Bayer áttörést ért el a repce rovarkártevői elleni védekezésben, idén vezetik be az új hatóanyagú készítményt.
A közeljövőben a kalászosok gombabetegségek elleni védelmére fókuszálnak, ugyanis két évig használható már csak a tebukonazol, ami ma a legtöbb készítményben megtalálható. Idén várható a Bayer új, biológiai hatóanyaga. Jól vizsgázott a cég döntéstámogató rendszere, tavaly a használatával minimalizálni lehetett a szárazságból eredő károkat, sorolta az eredményeket Vajda Beáta.
Veszélyes, ha engedünk az olcsó szer csábításának
Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője, a beszélgetés moderátora fölvetette, hogy az EU-ban 14% az illegális növényvédő szerek forgalma. A gyártók képviselői mindannyian hangsúlyozták, hogy mennyire veszélyes és végső soron komoly veszteséghez vezető választás, ha engedünk az olcsó szer csábításának.
A csomagoláson általában egyértelműen látszik, hogy eredeti termékről van-e szó, és az ismert, legális kereskedelmi forrás is biztonságot jelent.
Emellett a Syngenta okostelefonos alkalmazást is fejlesztett, amivel a címke beolvasása alapján megtudható, hogy eredeti növényvédő szerről vagy hamisítványról van-e szó.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
