Kis magyar abszurd: egyszerre keseríti belvíz és vízhiány az alföldi gazdák életét

Hetek óta tart az esős, enyhe időjárás. Az őszi vetéseknek ez egy ideig igen kedvező volt, azonban az Alföldön a rossz vízgazdálkodású talajokon a leszivárgás nem tud lépést tartani a csapadékkal. Így egyszerre van foltokban belvíz és a mélyebb talajrétegekben jelentős vízhiány. A folytatásban pénteken érkezeik újabb országos eső, majd csökken a csapadékhajlam. A november második feléhez képest enyhe marad az idő, de éjszakánként egyre többször hűl fagypont alá a levegő.

A mögöttünk álló egy hétben is folytatódott a hetek óta tartó csapadékos, az átlagosnál több fokkal enyhébb időjárás. Sűrűn érkeztek az időjárási frontok nyugat felől hazánk térségébe, melyek gyakran hoztak esőt is, sőt egyes napokon zivatarok is kialakultak, melyek novemberben meglehetősen ritkán szoktak előfordulni. A legtöbb eső szombaton és ezen a héten kedden hullott. Az elmúlt tíz nap során nyugaton 15-20, másfelé 25-70 mm eső esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege Battonya térségének kivételével jócskán meghaladja a sokéves átlagot, nagy területen többszöröse annak. A 90 napos csapadékösszeg is egyre nagyobb területen mutat többletet hazánkban – írta a met.hu.

A talaj felső 20 cm-es rétege országszerte, a fél méteres rétege az Alföld kivételével már telítetté vált. A mélyebb rétegek főleg az Alföldön még szárazak, viszont a rossz vízgazdálkodású talajokon a leszivárgás nagyon lassú, a csapadék gyorsabb ütemben érkezett, így az Alföldön már belvizes területek is kialakultak.

A hőmérséklet átlagosan mintegy 2 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot az elmúlt egy hetes időszakban, jellemzőek voltak a 10-15 fok közötti maximumok, de kedden délnyugaton 20 fok is előfordult. Csak a tartósan csapadékos napokon és a hidegfrontokat követően maradt 10 fok közelében, vagy kissé az alatt a legmelegebb órák hőmérséklete. Az éjszakák is jellemzően enyhék voltak, gyenge fagyok csütörtökön, vasárnap és kedd fordultak elő. Eddig az ősszel csak nagyon kevés fagyos nap fordult elő, és akkor is alig hűlt 0 fok alá a hőmérséklet.

Az őszi vetések számára kedvező az esős, enyhe idő, de a sok csapadék helyenként már megállt a földeken, a tartós vízborítást pedig nem szeretik az állományok. Az őszi talajmunkákhoz is sokfelé túlságosan sáros a talaj.

A repce jól fejlett, hamar elérte a 6-8 leveles állapotot, az árpára már egyre többfelé jellemzőek a bokros állományok, a búza pedig 1-3 leveles, többfelé 3-5 leveles állapotban van a vetés időpontjától függően.

A hosszú, enyhe, esős ősz hatására nagy területen jóval nagyobb a zöld tömeg mennyisége a szokásosnál. A kevés és csak gyenge fagyos nap miatt a természetes növényzet lombjának színeződése, lehullása jóval a szokásos időpont után következett be. A réteken, legelőkön a fű is kizöldült.

Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepére helyenként már belvizes területek is megjelentek.

A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 10-30, a Dunántúlon és az északi országrészben 30-90 mm-rel meghaladja az optimális értéket. A hőösszeg a tenyészidőszak jóval az optimális értékek fölött alakul.

A folytatásban is marad a változékony, többször csapadékos időjárás. Egymást követik majd az időjárási frontok hazánk térségében, melyek közül a legtöbb csapadékot a pénteken érkezők hoznak. Szombattól csökken a csapadékhajlam, de kisebb eső a hét végén és a jövő hét első felében is kialakulhat. A jövő hét közepéig összességében nagy területen hullhat 5-20 mm csapadék, így nőhet a belvizes területek nagysága. A hőmérséklet tovább közelíti az ilyenkor szokásos értékeket, pénteken és a jövő hét első felében 6-12 fok közé melegszik a levegő, míg a hét végén csak 3-9 fokos maximumok lesznek jellemzők. Szombattól megjelennek az éjszakai fagyok, de csak a kevésbé felhős és szeles országrészekben. Országos fagy egyelőre nem valószínű. Szombattól már várható napsütés is a részben felhős idő mellett, egyelőre tartós köd nem valószínű.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...
Áll a víz a szabolcsi földeken – fotókkal! Míg az ország nagyobb részén valóban aranyat ért a májusi eső, sok szabolcsi gazda a túl sok csapadék elvezetésén fáradozik. Volt vihar, volt jég, de ...