A 2023-tól életbe léptetett európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti. A területalapú támogatások esetében az új környezetvédelmi szabályok bevezetése a legfontosabb kihívás a gazdák számára. Romániában, a Székelyföldön termelők számára is sok újdonságot hozott a változás.
Az erdélyi Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint önmagában nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy a 27 tagországra egységes szabályozást alkalmaznak, ami Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára.
Időhiány és nehezen teljesíthető feltételek
Mivel a mezőgazdasági termelőknek nem volt idejük felkészülni az új környezetvédelmi előírások betartására – akik ősszel vetettek, nem tudhatták, milyen új szabályokat vezet be idéntől az EU–, ezért a 2023-as esztendő kivételnek számít az új uniós ciklusban bevezetett szabályok alól a területalapú támogatások kifizetéséhez.
Haschi András, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a kötelező parlagoltatásra szánt területet idén ki lehetett váltani különböző növényi kultúrákkal bevetett szántóterülettel. A teljes környezetvédelmi csomag alkalmazása azonban 2024-től már ,,élesben” történik, így a gazdák az őszi szántással és vetéssel kell megalapozzák az APIA által megkövetelt környezetvédelmi előírások 2024-es betartását.
A székelyföldi szakember szerint a tíz hektárig terjedő kisgazdaságok tulajdonosainak van a legkönyebb dolga, mert rájuk nem érvényes területeik egy részének kötelező parlagoltatása. A területnagyság függvényében előírt lucerna vagy lóhere vetése sem okozhat különösebb problémát. Mint ahogy az sem, hogy erre a birtoknagyságra a gazda köteles évente két fát ültetni, ami több éven át összefüggő védősövény is lehet földjei mellett.
Az új környezetvédelmi előírásokkal igazából a nagygazdaságok, a több száz, vagy több ezer hektáron termelő gazdaságok tulajdonosai nem értenek egyet. Egy ezer hektáros vállalkozás például évi 40 hektár szántóterületet kell parlagoltasson, és összterületének további 7 százalékán – azaz 70 hektáron -, nitrogéntermelő növényt kell vessen.
Alapból kiesik a területének 11 százaléka olyan piacos növények termesztéséből, ami a gazdaságbevételei szempontjából fontosak – foglalta össze a nagytermelők által megfogalmazott ellenérveket Haschi András.
A tarlóhántás nélkül komoly a kihívás
A környezetkímélő előírásokat tartalamzó GAEC 6, GAEC 7 és a GAEC 8 csomag a nagyobb területen gazdálkodó farmokat érinti érzékenyen. A szakember a hatos sorszámot viselő környezetvédelmi csomagból a nyári tarlóhántás beszüntetését hangsúlyozza.
Az új uniós előírás megakadályozza a gazdákat abban, hogy a nyári aratást követően azonnal felszántsák területeiket. Erre csak később, őszi szántáskor kerülhet sor: ezzel védik a területet attól, hogy a szeles időjárás elhordja a talajfelszínt.
A GAEC 7-es csomag a kötelező vetésforgót írja elő. A gazdálkodók számára ez nem újdonság, hiszen eddig is széles körben bevett gyakorlatnak számított, amivel elkerülhetőek a több éves monokultúrák káros hatásai. Ez alól azok a területek képezhetnek kivételt, amelyek másodvetést is tartalmaznak. Haszchi András szerint ez a melegebb vidékekre érvényes, ahol a növények tenyészideje hosszabb, mint a zordabb időjárású Hargita megyében, ahol a másodvetés nem életképes.
Fehérjenövények és a szántók művelés nélkül hagyása
A legtöbb vita azonban a 8-as környezetvédelmi csomagot övezi, amely a szántóterületek 4 százalékának a parlagoltatását és további 7 százalékán a fehérjedús, nitrogéntermelő növények vetését írja elő.
A parlagoltatás – a gazdák nyelvén a földek pihentetése –, azt jelenti, hogy az uniós előírás szerint tavasztól őszig, hat hónapon át nem szabad bevetni semmivel, a nagyobb gazosodást azonban meg lehet tárcsázással akadályozni – mondta a Krónikának az APIA-s szakember.
A vadvédelem mintájára létrehozott agrár-környezetvédelem
Az Európai Bizottság kidolgozás alatt álló javaslatként fogalmazta meg az egységesen 50 százalékos növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentését, így ez még nincs érvényben. Haschi András azonban arra figyelmeztetett, hogy az APIA és a megyei növényvédelmi hivatalok szakemberei a gazdák permetezési naplóját is ellenőrzik, hogy melyik parcellában milyen szereket és milyen mennyiségben használtak fel.
Itt is vannak környezetvédelmi előírások. Folyóvizek és tavak szomszédságában nem szabad permetezni. Amennyiben ezt a szabályt a termelő megszegi, az APIA részéről szankciókra számíthat. A mezőgazdasági kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatója szerint jogos elvárásnak tekinthető, hogy az Európai Unió vezetősége kiemelt figyelemet szentel a környezetvédelemnek, és arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés mellett meg lehessen őrizni a természeti környezetet. A gondokat az uniós tagállamok szempontjából egységes elbirálásban látja. A mezőgazdasági szakember az uniós környezetvédelmi előírásokat a medvekérdéshez hasonlítja.
A medveállomány kezeléshez hasonlította az EU-s KAP helyzetet a szakértő
,Miután Nyugat-Európában mára minden medvét kiirtottak, megalkottak egy egységes, egész Európára érvényes vadvédelmi törvénycsomagot. Ezt Nyugaton gond nélkül alkalmazzák. Nálunk viszont a betartatása hatalmas problémákba ütközik, mert a túlszaporodott medveállománnyal nem tud megbirkózni sem a mezőgazdaság, sem a lakosság. Hasonló logika mentén működik az egységes uniós környezetvédelem is – fogalmazta meg ellenérveit az APIA székelyföldi vezetője.
Haschi András számításai szerint a különböző kiegészítő területalapú támogatások ellenére is a romániai gazdákat érintő környezetvédelmi szigorítások jelentős jövedelemkieséssel járnak, ami hátrányos a romániai mezőgazdaság teljesítményére – írták.
