A képviselők és a tagállamok által már elfogadott „adattörvény” célja az innováció ösztönzése az adatokhoz való hozzáférés akadályainak felszámolásával. Az új jogszabály előírásokat állapít meg az internethez csatlakoztatott termékek vagy kapcsolódó szolgáltatások használata során keletkező adatok megosztására vonatkozóan, és lehetővé teszi a felhasználók számára az általuk generált adatokhoz való hozzáférést. Hozzájárul az új szolgáltatások fejlesztéséhez, különösen a mesterséges intelligencia területén, ahol hatalmas mennyiségű adatra van szükség az algoritmusok képzéséhez.
Az Európai Parlament szerint a jogszabály célja továbbá, hogy olcsóbbá tegye az értékesítés utáni szolgáltatásokat és a csatlakoztatott eszközök javítását. Az új jogszabály szerint kivételes körülmények vagy vészhelyzetek, például árvizek és erdőtüzek esetén az állami szervek hozzáférhetnek a magánszektor birtokában lévő adatokhoz, és felhasználhatják azokat.
Az üzleti titkok védelme és a jogellenes adattovábbítás megakadályozása
A képviselők világosan meghatározták az üzleti titok és az üzleti titok birtokosainak definícióját, hogy megakadályozzák a jogellenes adattovábbítást és adatszivárgást a gyengébb adatvédelmi szabályozással rendelkező országokba. Azt is el akarják kerülni, hogy egy adott területen a versenytársak kihasználhassák az adatokhoz való hozzáférést, hogy visszafejtsék riválisaik szolgáltatásait vagy eszközeit.
Az új törvény megkönnyíti az adattárolási szolgáltatásokat nyújtó felhőszolgáltatók közötti váltást, és biztosítékokat vezet be az e cégek általi jogellenes nemzetközi adattovábbítás ellen. Ez azt jelenti, hogy a felhőszolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek jogukban lesz tárgyalni a szerződésekről, és elkerülni, hogy egy adott szolgáltatóhoz „bezárják magukat”.
A spanyol jelentéstevő szerint
Pilar del Castillo Vera (Spanyolország), a jelentéstevő elmondta: „Az adattörvény megváltoztatja az életünket. Az ipari berendezések működésére vonatkozó adatok birtokában a gyárak, a mezőgazdasági üzemek és az építőipari vállalatok optimalizálhatják a működési ciklusokat, a gyártósorokat és az ellátási lánc irányítását. Az adattörvény egy új, adat-agilis rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi a szinte végtelen mennyiségű, kiváló minőségű adathoz való könnyű hozzáférést. Az adatcsere elősegíti majd a meglévő üzleti modellek és folyamatok optimalizálását, újak fejlesztését és új értékek létrehozását. Más szóval, a jogszabály lehetőséget teremt az innováció és a versenyképesség számára.”
A következő lépések
A jogszabályt 481 szavazattal, 31 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el november 9-én, csütörtökön. A jogszabályról szóló megállapodást ezután a tagállamokból álló Tanácsnak kell formálisan jóváhagynia ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.
Háttér
Az emberek és gépek által generált adatok mennyisége exponenciálisan növekszik, és a vállalkozások és a hatóságok innovációjának kritikus tényezőjévé válik (pl. az intelligens városok kialakításában). A jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek az általuk generált adatokhoz. Az Európai Bizottság szerint az összegyűjtött ipari adatok 80 százalékát soha nem használják fel.
Konferencia Európa jövőjéről
Az adattörvény az Európa Jövőjéről szóló konferencia (COFOE) ajánlásaiban, különösen a 31. javaslat (7) bekezdésében, a 35. javaslat (7) bekezdésében és a 35. javaslat (10) bekezdésében megfogalmazott elveket testesíti meg, amelyek célja egy szilárd és méltányos digitális gazdaság megteremtése. Az európai értékeket és elveket tiszteletben tartó, rugalmas adatinfrastruktúrát szorgalmazva a COFOE elképzelését követi. Az adattörvény támogatja a közszolgáltatások digitális átalakítását és az európai közös digitális személyazonosság bevezetését is, amely egyszerűsíti a határokon átnyúló digitális tranzakciókat és szolgáltatásokat, miközben mindezt az európai szabványok és iránymutatások átfogó kerete védi – írták.
