Történelmi áttörés történt a kukorica géntérképe tekintetében és annak megértésében, amely lehetőséget kínál a fenntartható növénytermesztésre.
A Nebraska-Lincoln Egyetem kutatója, James Schnable által vezetett tudósok úttörő eredményként sikeresen feltérképezték a kukorica teljes genomját. Ez a mérföldkőnek számító fejlesztés azt ígéri, hogy forradalmasítja a mezőgazdaság jövőjét. Felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt majd a növények egészségébe, ellenálló képességébe és termelékenységébe..
A tekintélyes Nature Genetics folyóiratban megjelent tanulmány jelentős előrelépést jelent a genetika területén, mivel az emberi genom teljes feltérképezése mindössze másfél évvel ezelőtt történt.
A kukorica genomja pusztán annak mérete és összetettsége miatt régóta hatalmas kihívást jelentett a genetikai összetételének dekódolására törekvő tudósok számára. Az évek során a technológia előrelépéseket tett ezen a területen, a kukorica genomjának első vázlata 2009-ben jelent meg. Azonban számos hiányosság maradt, amelyek több mint 100 000 megoldatlan genetikai szekvenciát tartalmaztak.
James Schnable, a Charles O. Gardner agronómiai professzora elmagyarázta: “Csapatunk a legújabb technológiára, valamint az egyes csapattagok különleges szakértelmére támaszkodott, és ez végül lehetővé tette a teljes kukorica genom feltérképezését.”
A projekt eredete kínai kutatókra vezethető vissza, akik kezdeményezték a nemzetközi együttműködést. Schnable, aki több mint egy évtizede ismerte Jinsheng Lai kínai tudóst és a cikk vezető szerzőjét, a területen szerzett szakértelme miatt meghívást kapott a részvételre.
A teljesen szekvenált kukoricagenom hatalmas potenciállal rendelkezik a továbbfejlesztett kukoricafajták kifejlesztésében azáltal, hogy javítja annak megértését, hogy a genetikai különbségek hogyan befolyásolják a tulajdonságokat. Schnable elmagyarázta: “A szelekció helyett lehetőségünk lesz arra, hogy kukoricafajtákat tervezzünk, hogy azok alkalmazkodjanak a változó éghajlathoz, és nitrogén-korlátozott körülmények között növekedjenek.”
Ez az áttörés megnyitja az ajtókat a nagyobb értékű másodlagos termékek előállítása előtt is, mint például az etanolüzemekből származó szárított lepárlószemek hozzáadott értéke.
Most, hogy a kukorica genomja teljesen szekvenálódott, a tudósok alapvető nyomon követési kutatásokba kezdhetnek, hogy tanulmányozzák és megértsék az egyes gének működését, amelyeket korábban nem azonosítottak. Schnable hangsúlyozta az egyetem előnyét ebben a törekvésben, tekintettel robusztus kutatási és kiterjesztési hálózatára, valamint a kukoricafajták széles körű termesztésének képességére – olvastuk a feedstrategy.com-on.
“Olyan fajtákat fejleszthetünk ki, amelyek virágozni fognak” – mondta Schnable, kiemelve a kutatás lehetőségét, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaság fenntarthatóbb és ellenállóbb jövőjéhez.
