Csak tejelő-marhatartással ne

Míg régen az állattenyésztés a növénytermesztés segédágazata volt, mára teljesen elvált a kettő egymástól. A tapasztalatok azt mutatják, növényt termeszteni jobban megéri hazánkban, mint állatokkal foglalkozni. Főleg a tejelő szarvasmarhatartással vannak komoly problémák.

Évszázadokkal ezelőtt a növénytermesztési munkálatokat állati erővel végezték, nem voltak még gépek, amelyek megfelelőek lettek volna a munkára. Napjainkra azonban a két ágazat elvált egymástól a gépek megjelenésének is köszönhetően, viszont továbbra is segítik egymást. A növénytermesztés részesül a szerves trágyából, míg az állatok takarmányát a növénytermesztés állítja elő.

Magyarországon jellemzően a növénytermesztési ágazat húzza a mezőgazdaságot. Az állattenyésztés ugyanis a rendszerváltást követően a támogatások radikális csökkentése miatt jelentősen meggyengült. Ez a folyamat 2010-ig tartott, azóta azonban az uniós pénznek hála felgyorsult a javulás. A virágzástól azonban még nagyon messze vagyunk…

A továbbra is fennálló, állattenyésztésbeli problémák egyik legfőbb oka, hogy kevés a szakképzett munkaerő az országban. Ez annak köszönhető, hogy a fiatalok körében nem népszerű ez a fajta fizikai munka, teljesen más életmódra rendezkednének be.

Továbbra sem jövedelmező a tejelő szarvasmarhák tenyésztése
Továbbra sem jövedelmező a tejelő szarvasmarhák tenyésztése

 

A legrosszabb helyzetben ma a tejelő szarvasmarhát tartók vannak, annak ellenére, hogy a hazai állattenyésztésben a legjelentősebb ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. Fő feladatuk az ország lakosságának tejjel és tejtermékekkel történő ellátása.

Pedig lenne benne üzleti potenciál, mert az egészséges táplálkozáshoz napi fél liter tejet kellene elfogyasztania mindenkinek, de hazánk egy főre jutó éves tejfogyasztása alig éri el a 160 litert. Sőt, a fiatalabb korosztály szinte teljesen leszokott a tejivásról.

A fogyasztás csökkenése a fizetőképes kereslet csökkenésére és az ágazat gyenge marketingtevékenységére is visszavezethető. A lehetőségek pedig alapvetően adottak lennének, hiszen a tejtermelés fajlagos hozamnövekedése az egyre csökkenő tehénlétszám mellett is bőven biztosítja a hazai szükségletet.

A negatív folyamatoknak köszönhetően egyre többen fordulnak el az ágazattól. Jelen helyzetben ugyanis a tejelő szarvasmarhatartás nem jövedelmező még a támogatásokkal együtt sem. Összefogással, hosszas, kitartó munkával azonban célt érhetünk – termelőként és fogyasztóként is –, ez a cél pedig az, hogy a legjobb minőségű, ellenőrzött, hazai tej uralja legalább a hazai piacot – áll az Árpád-Agrár Zrt. sajtóközleményében.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...