A sertések 1-es típusú parvovírusa elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz jelentős veszteségeket. A vírus okozta problémák megelőzésére a tenyészkocák vakcinázása a megoldás.
A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) főként az első vemhességük alatt fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége. A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák – írta a Magyar Mezőgazdaság.
Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően néhány napig tartó viraemia (a vírusok vérben való jelenléte) alakul ki. A viraemiás sertések tünetmentesek, ezért a fertőződés észrevétlen marad. Magzatkárosodás csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a vemhességük ideje alatt fertőződnek meg. A fertőződés után a vérsavóban magas titerben ellenanyagok jelennek meg, amelyek éveken keresztül perzisztálnak és megakadályozzák, hogy a vírus a vemhes kocákban a méhbe kerüljön. Mivel a sertések túlnyomó többsége az első életév végén átesik a fertőzésen, és tartós immunitást szerez, a PPV1 okozta magzatkárosodás – ritka kivételétől eltekintve – leginkább csak a fiatal, először vemhesített kocasüldőkben alakul ki.
A PPV1 okozta magzatkárosodásról
A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik. A vemhesség első szakaszában, körülbelül a 30 napos kor előtt fertőződött magzatok túlnyomó többsége elpusztul, és az összes magzat elhalása esetén a koca visszaivarzik, ezáltal pedig csökken a kocaforgó. A vemhesség második harmadában fertőződött magzatokban alakulnak ki a típusos elváltozások: elhalnak, vagy mumifikálódnak. A 70. napos kortól kezdődően a magzatok már immunkompetensek, vagyis ha ezt követően fertőződnek, akkor még születésük előtt aktív immunitásra tesznek szert. Ezért – a PPV1 kórokozó képességétől függően – a fertőzést túlélhetik, így világra jöhetnek csökkent vitalitású, illetve nem károsodott malacok is.
A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik
A sertéstenyésztés során a jövedelmezőség növelésének kulcstényezője a kocaproduktivitás javítása. Ez a fialások gyakorisága és az alomnagyság növelése révén, valamint a malacelhullás alacsony szinten tartásával elérhető. A tenyészállományokban ebben kiemelt szerepet játszhat a parvovírus elleni védekezés (pl. a kocasüldők vakcinázása), mivel a kórokozó jelenléte a szaporasági mutatókat jelentősen rontja.
