A gyümölcsfa ültetése egyszerű tevékenység, ám mindegyik elvégzendő lépésnek, a gödör kiásása, a fa behelyezése, a föld visszaszórása, vannak olyan fogásai, amikkel érdemes tisztáben lenni, ha azt szeretnénk, hogy sikerrel járjunk. Nézzük hát, hogyan néz ki a gyümölcsfa ültetése a gyakorlatban!
Kezdjük, a fa megvásárlásánál. Itt ketté kell választani a teendőket a kiszerelés alapján. A szabadgyökerű fákat a gyökérzet megóvásával szállítsuk, ráadásul a kiszáradás is veszélyt jelent, így jó ötlet nedves textilbe vagy papírba csomagolni a csemete alját, persze ne túl szorosan, nehogy ezzel törjük le a gyökereket. A konténeres vagy földlabdás fáknál a piszkolás lehet gond – olvastuk a kertesz.blog.hu-n.
Az ültetést érdemes azonnal elkezdeni, így lesz a legnagyobb biztonságban a növény, tehát a vásárlást is érdemes úgy időzíteni, hogy mihamarabb el lehessen kezdeni. A szabadgyökerűek mindenképp védelmet igényelnek, még akkor is, ha csak egyetlen éjszakára kell tárolni az ültetés előtt. Állítsuk a fát egy megfelelő nagyságú vödörbe, amit töltsünk fel komposzttal, vagy megnedvesített faforgáccsal. A konténereseket vagy földlabdásokat enyhén öntözzük, és ha várniuk kell, akkor szélvédett, napos, félárnyékos helyre kerüljenek. Utóbbiak akár egy hétig is bírják ültetés nélkül, de minél hamarabb a földbe kerülnek, annál jobb.
Az ültetéshez – az ásón kívül – szükségünk lesz egy adag komposztra vagy egy-két zsák szervestrágyára, illetve öntözővízre.
A gyümölcsök többsége a meleg, fagymentes, huzatmentes fekvést szereti, tehát ilyen helyet keressünk, ne pedig oda ültessünk, ahol épp hely van. Azt is tartsuk szem előtt, hogy a növény felnőttkori mérete a mérvadó, úgy kalkuláljunk, hogy a várható teljes magasság másfélszerese az az átmérő, amit a talajszinten biztosítani kell a fának. Vagyis egy olyan gyümölcsfa, ami várhatóan 6 méteresre fog nőni, a kertben egy 9 méter átmérőjű kört fog igényelni. A korona persze alakra, méretre formálható majd metszéssel, de sosem érdemes szűkre tervezni a helyet.
Ássunk ki egy nagyjából szabályos, legalább 60x60x60 centiméteres gödröt. Az ültetőgödör lehet nagyobb is, főképpen, ha a talaj kötött, vagy régen volt a terület felásva, és a közeg tömörödött. Általános tanács, hogy a fa gyökérzeténél/földlabdájánál legalább másfél-kétszeres méretű gödör készüljön, de az sem gond, ha akár egy köbméteres a mélyedés, a jócskán fellazított talajban a fejlődő gyökerek könnyebben utat találnak majd. A kiforgatott gyomokat menetközben szedjük fel. A gödör elkészültével helyezzünk el egy-másfél arasznyi vastagon komposztot vagy trágyát a gödör alján, kicsit tömörítsük, majd fél-egy arasznyi földet szórjunk erre, a tápanyag ugyanis nem érintkezhet közvetlenül a gyökérzettel.
A konténeres gyümölcsfa földlabdáját tegyük szabaddá, majd óvatosan helyezzük be az előkészített helyére. Nagyon fontos, hogy a földlabda teteje egy szintben legyen a talaj felszínével. Lassan helyezzük vissza a kitermelt földet a gödörbe. Érdemes a folyamat közben egy-két alkalommal óvatosan tömöríteni a talajt, hogy a fa ne süllyedjen meg később a laza közegben. Az ültetés végeztével, már csak egy alapos beöntözés van hátra, amit a következő napokban pár alkalommal meg kell ismételni, főképp, ha az időjárás éppen szárazabb. Gyakori félelem, hogy a frissen ültetett csenevész kis fa kidől, de ettől nem igazán kell tartani. Karózni, támasztékozni csak akkor szükséges, ha teljesen csupasz, koronázat nélküli fát ültetünk. Fontos, hogy karózáskor ne vékony madzagot használjunk, mert az megvághatja a törzset, jobb választás például a széles, puha pamutszalag. A végső lépés egy alapos beöntözés, csemeténkként nyugodtan terítsünk szét 20-25 liter vizet. A fa törzsét, koronáját ne nedvesítsük, spricceljük!
A szabadgyökerű facsemetéket hasonlóan méretes ültetőgödörbe kell elhelyezni. A túl mélyre sikerült gödör nem jelent problémát, de ültetés előtt előre szórjunk vissza annyi földet, hogy ne kerüljön túl mélyre a fácska. Az oltás helyének mindig körülbelül tíz centiméterrel a föld fölött kell lennie, így állítsuk be a gödör fenekét, persze az előbbiekben ismertetett tápanyag elhelyezést itt is végezzük el. Egy segítő tartsa megfelelő magasságban és egyenesen a törzset, az ültető pedig lassan szórja vissza a földet, ügyelve arra, hogy 5-10 centiméterenként tömörítse a közeget, hogy a föld megfelelően kitöltse a gyökerek közti űrt. A művelet lényege, hogy a földet úgy helyezzük vissza, hogy a gyökérzet természetes ágas-bogas formája megmaradjon. A szabadon álló, gyakran száraz gyökérzet miatt már az ültetés közben is iszapoljuk be a facsemetét bőséges öntözéssel, majd az ültetés végeztével is végezzünk alapos beöntözést. A fát talajának mulcsolásával óvhatjuk meg a kiszáradástól és a fagykároktól. Mulcsanyagként faforgácsot vagy komposztot használjunk. A mulcsolás a szabadgyökerűek esetében sem rossz ötlet, főleg ha az ősz vége felé történik az ültetés.
