Az őszi búza egyik legfontosabb betegsége a kalászfuzáriózis. A kórokozó közvetlen kártételt a csírák pusztításával, a búza gyökerének, szártövi részének rothasztásával, a búzaszemek penészesedésével okoz. Ennél azonban nagyobb jelentőségű a közvetett kártétele. Kedvező körülmények között ugyanis a gomba káros anyagcseretermékeket, mikotoxinokat termel, melyek elfogyasztva emberre, állatra egyaránt kedvezőtlen hatással lehetnek.
A mikotoxinok egy része rákkeltő, hányást, illetve idegkárosodást okoz, más toxinok hormonhatásuk következtében szaporodásbiológiai problémákat okoznak (pl. zearalenon). Fontos azonban azt kiemelni, hogy a búzaszemek fuzárium-fertőzöttsége nem áll egyenes arányban a szemek fuzáriumtoxin-tartalmával. A témát Zsolnai Balázs írta meg az Agrárágazat szakcikkében.
Az őszi búza fuzáriózisa: tünetek
A fertőzött magok sokszor csírázásra képtelenek. Ha pedig ki is kelnek, téglavörös színanyagtermelés kíséretében a csíranövények elpusztulnak. A kórokozó a talajból is fertőzheti az egészséges szemekből kelő növényeket, ami ugyancsak a növény pusztulását eredményezi. Ennek viszont nincs nagy jelentősége a felszívódó csávázószerek alkalmazása, valamint az egészséges állományból kinyert szemlézett, fémzárolt vetőmagok használata következtében.
A kukoricával ellentétben pedig a Fusarium-fajok búzán ritkán és kisebb jelentőséggel okoznak szár- és gyökérrothadást, illetve -korhadást.
A tünetek a leveleken is megjelenhetnek kivilágosodó foltok formájában, benne a kórokozó micéliuma, konídiumai, ez azonban csak tartósan csapadékos, párás időjárás esetén fordul elő. A betegség fő tünete a búza kalászain jelentkezik, mely a fertőzést követően 1-2 héttel mutatkozik a kalászpelyvák szalmasárgára színeződésének formájában. A kalász úgy néz ki, mintha koraérne, kisárgul, de csak a kalász egy része. A fertőzött pelyvaleveleken párás, meleg időjárás esetén narancsos, rózsaszínes bevonat jelenik meg. A szemek is megfertőződhetnek, ekkor a szemek töppednek, az ezerszemtömeg csökken, esetleg rózsaszín bevonat jelenik meg rajtuk, ritkán ivaros alakok is fejlődnek (peritéciumok). Hacsak nem jelenik meg a jellegzetes rózsaszín elszíneződés, a tünetek alapján nehéz beazonosítani a kórokozót, mivel a szemek méretének csökkenését olyan más betegségek is okozhatják, mint például a rozsdabetegség vagy a helmintosporózis.
A búza fuzáriózisát több, a Fusarium nemzetségbe tartozó faj okozhatja.
Magyarországon a leggyakoribb a Fusarium graminearum és a F. culmorum, melyek közül a F. graminearum jelentősebb, mivel ennek van ivaros (peritéciumos) alakja (Gibberella zeae), illetve ez a melegebb körülményeket (20-25°C-os átlaghőmérséklet) kedveli és főként a kalászokat fertőzi.
Hazánkban a járványos években a Fusarium graminearum dominál, mely képes áttelelni a vetőmagban és annak felületén, ivaros alakjával a fertőzött növényi maradványokon, ezeken kívül pedig még a talajban és a talaj felületén is. Az őszi búza a betegségre a virágzáskor a legfogékonyabb, azonban a fertőzés szempontjából kritikus időszak valójában a kikalászolás kezdetétől a viaszérésig tart. Feltéve, hogy ebben a legalább 5 hetes időtartamban a kórokozónak kedvező körülmények voltak.
Hatékony védelem a búza kalászfuzáriózisa ellen
Csak komplex módon lehet védekezni. Fontos, hogy a fajtaválasztásnál szempont legyen az ellenálló-képesség, mivel az egyes fajták között vannak fogékonyságbeli különbségek. Ám az ellenállás nem teljes, nem ad garantált védelmet. Nagyon fontos a betegség járványos kialakulásánál a nagy tömegű fertőzött növényi maradványok (szár-, szalma-, gyökérmaradványok) jelenléte a területen. A kórokozók polifág fajok, nem csak a gabonaféléket, hanem a kukoricát és más fűféléket is kedvelik. Ezért a gyakori búza-kukorica vetésváltás, az egyre terjedő forgatás nélküli talajművelés komoly járványtani tényező. Fontos emiatt a vetésváltás, az alászántás. Továbbá a kiegyensúlyozott N-utánpótlás, a mikroelem-hiány megelőzése, a nem túl sűrű állomány kialakítása, a búza egészségi állapotának óvása (mint például a kártevők elleni védelem), mert ezekkel mind csökkenthetjük a betegség nagymértékű fellépésének kockázatát – írja az Agrárágazat cikke.
A betakarított termény fuzáriumos fertőzöttsége légárammal történő tisztítással csökkenthető, mely kifújja a fertőzött, töppedt szemeket. Az időben történő betakarítást (teljes érésben) követő szárítás (13% alatti nedvességtartalom), a tárolási körülmények optimalizálása (higiénia, szükség szerint szellőztetés) megakadályozza, hogy tovább növekedjen a termény fertőzöttsége.
A növényvédő szerek alkalmazása
Mindig a fuzárium ellen célzottan és időzítve kell történnie. Csak akkor lehet sikeres, ha pontosan, fenofázishoz időzítetten kezelik. A betegségre fogékony állapot a kikalászoláskor kezdődik, így az állománykezelést csapadékos, párás években már ekkor meg kell kezdeni. Száraz, meleg körülmények esetén elég lehet egy egyszeri védekezés a virágzás idején, azonban fontos, hogy a kórokozónak nem szükséges csapadék, elegendő 1-1,5 óra nedvesség a konídiumok csírázásához, tehát egy harmatos reggel is épp elég lehet a fertőzéshez. A kalászok megfelelő permetléfedettsége érdekében fontos a nagy lémennyiség (300-500 l/ha) a megfelelő szórásképű szórófejek (pl. duplaréses, légbeszívásos, Y-elosztású dupla szórófej), valamint a növényvédő szer tapadását segítő nedvesítőszerek alkalmazása.
Milyen szerekkel védekezhet?
A hatóanyagok főleg a szisztemikus triazolok (pl. ciprokonazol, epoxikonazol, metkonazol, protiokonazol, tebukonazol) és a strobilurinok (pl. azoxistrobin, pikoxistrobin, piraklostrobin) közül kerülnek ki. De hatásos a kontakt klórtalonil, valamint a fenpropimorf, a prokloráz és a tiafonát-metil hatóanyag is. Ezeket, illetve kombinációjukat sikeresen lehet alkalmazni a Fusarium-fertőzés megelőzésére. Figyelni kell továbbá a szerrotációra a szerrezisztencia kialakulásának megelőzésére.
🌾 Az őszi búza kalászfuzáriózisa ellen való védekezés akkor lehet sikeres, ha megfelelő a vetésváltás. A vetőmag egészséges, felszívódó csávázószerekkel kezelt, ha ellenálló fajtát választott, valamint ha célzottan és időzítetten, a környezeti tényezők figyelembevételével, megfelelő permetezéstechnikával, hatékony növényvédő szerek kombinációjával kezeli az állományt – írja Zsolnai Balázs.
