Hazatért Szlovákiából a brüsszeli küldöttség, és máris megjelentek az első elképzelések arról, hogyan lépjen fel az Európai Unió a visszaélések esetén. Mivel az OLAF eddigi vizsgálatai sem ott, sem másutt nem jártak következményekkel, új büntetőintézkedéseken dolgoznak, ami Magyarországnak is fájni fog.
A 27 éves oknyomozó riporter és barátnője meggyilkolása nem csak a szlovák közéletben indított el lavinát, de uniós szinten is. Úgy látszik, Jan Kuciak halála kellett ahhoz, hogy a látszólag kifogástalanul működő forráselosztó gépezetben mégiscsak észrevegyék a korrupció és a maffia jelenlétét. Bár az Európai Parlament küldöttsége a jogszabályi kereteket és intézményi hátteret egyaránt rendben lévőnek találta, továbbá a sajtószabadságra és a civilek tevékenységére sem lehetett panasz Szlovákiában – ennek ellenére sikerült befészkelnie magát a megvesztegetésnek, csalásnak, hatalommal való visszaélésnek és zsarolásnak a politikusi körökbe – írta az Agrárszektor.
Megkötött kezű Európa
A közösség csalás elleni hivatala, az OLAF többször is jelezte, hogy valami nincs rendben a források elosztásával. Az utóbbi években nyolc vizsgálatot indítottak Szlovákiában, ezekből mindössze egyet hoztak nyilvánosságra, ám annak sem lett semmilyen következménye. Úgy tűnik, az EU intézményrendszere képtelen kezelni az alapértékekkel szembemenő magatartást.
59 milliárd euró a tét
A bizottság a következő, 2021-2027-es költségvetési időszakban kétféleképpen is csökkenteni akarja a kelet-európai tagállamoknak járó pénzeket. Nem csak a jogállami elvekhez, hanem a korrupció elleni sikeres küzdelemhez kötné az uniós források kifizetését, és több pénzt szervezne át Dél-Európába. Márpedig a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága komoly bírálatokat fogalmazott meg – adta hírül a Magyar Távirati Iroda. Az elfogadott szövegben kiemelték, hogy:
A korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására.
Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot veszített a korrupcióérzékelési indexében, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész EU-ban. Az OLAF 2013 és 2016 között 41 ellenőrzést végzett az országban, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam.
A jövő héten ismertetik a 2021-2027-es költségvetési időszakról szóló bizottsági elképzeléseket, de már most belengették, hogy a gazdaságok a támogatási összegek 6 százalékos csökkenésére készülhetnek a következő költségvetési ciklusban. A megszorítások mindkét pilllérnél – a közvetlen és a vidékfejlesztési forrásokban is – érezhetőek lesznek. Mindezt megfejelheti, ha Brüsszel valóban az agrárpénzek visszatartásával akarja büntetni a korrupciót, és erre felhatalmazást is kap.
Szlovákiai hírek szerint összesen 68 millió eurónyi mezőgazdasági támogatást kaptak a ‘Ndrangheta bűnözői csoporthoz kötődő olasz maffiatagok által birtokolt szlovákiai cégek 2014 óta a szlovák államtól. Az olasz maffiához köthető két család vállalataihoz befolyt támogatások összege még ennél is magasabb lehet – erről itt írtunk korábban.
