A sertéspestis magyar határhoz közeli újbóli megjelenése különös időszerűséget adott annak a néhány nappal ezelőtti szakmai tanácskozásnak, amelyet a betegség hazai veszélyeiről és az óvintézkedésekről tartott a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület. Magyarországnak fel kell készülnie az afrikai sertéspestis piaci hatásaira. A sertéspestis-gyanús eseteket nagyon komolyan kell venni.
A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történő átterjedésének megakadályozása végett – foglalták össze a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület szakmai tanácskozásán. A sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. Ez az egész országra érvényes. Az eseményről az Agrotrend számolt be.
Intézkedéseket rendeltek el Szabolcsban
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznókocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását.
A Nébih a fórum után közölt hírt arról, hogy a magyar-ukrán határhoz közel fertőzött vaddisznókat fedeztek fel.
A sertésállományokat felmérték a veszélyeztetett határmenti részeken. Ezek járványvédelmi zártságát (különös tekintettel a vaddisznó-állományoktól történő elválasztásra) a hatóság folyamatosan ellenőrzi. Elrendelték például a telepek bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrzik a mosléketetés tilalmának betartását is.
Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettős kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása miatt.
Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit megakadályozni szinte lehetetlen
– jelentette ki a szakmai tanácskozáson Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség az emberek által történő behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért a legnagyobb szerepe az illegális élelmiszer- és állatszállításoknak van. A sertéspestis-gyanús eseteket ezért nem szabad fél vállról venni.
A húscsempészek is rontanak a helyzeten
Arról, hogy az emberi mulasztás és a csempészet miatt itthon is elterjedhet a sertéspestis, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Sajnos úgy tűnik, hogy a fő kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában (vaddisznókban vagy házisertésekben) jelenik meg
– folytatta Nemes Imre.
A spanyolok a nulláról indultak újra, a lengyeleknek is nagy pofon volt
A spanyolok 30 év alatt fölszámolták a sertéspestissel fertőzött állományukat és Európa legjelentősebb sertéságazatát hozták létre – mondta Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület (FSE) elnöke. Jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora lépéseket megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztő és -tartó országgá váljunk – folytatta.
Kiss György elmondta, hogy a mai ismeretek szerint a sertéspestis ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag hatástalan.
A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiirtása. Ez jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti.
Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni. Nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nem csak a fertőzött zónában, hanem országos szinten is jelentkeznek.
A lengyelországi tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, ami hatékony mentesítés és kedvező világpiaci folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt áll helyre.
