Bár összességében jól alakultak a magyar lízingpiac első negyedéves eredményei, de kettősség is megfigyelhető: a személyautók és kishaszonjárművek esetében megmaradt a tavaly év végén tapasztalt fokozott aktivitás, közben viszont a termelőeszközök esetében visszaesés látszik, kevés mezőgazdasági gép fogyott.
Bár jól alakultak a magyarországi lízingpiac 2024. első negyedéves eredményei, de egy újabb kettősség is kibontakozóban van: az autók esetében fennmaradt a 2023. végén tapasztalt fokozott aktivitás, ellenben a termelőeszközök tekintetében stagnálás, visszaesés volt tapasztalható az első negyedévben – a Magyar Lízingszövetség szerint. A hazai lízingpiac az első negyedévben 210 milliárd forintnyi új finanszírozást regisztrált, ez 7 százalékkal magasabb, mint 2023. azonos időszakában volt. A szerződött darabszám 20 111 darab volt, ez 28,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábban jegyzettnél – foglalta össze az uzletem.hu.
A nagyhaszonjárművek teszik ki a második legnagyobb kategóriát az eszközosztályokon belül, ezeknél stagnáltak a forgalomba helyezési számok az előző évihez képest, és ez visszatükröződik a lízingpiacon is. Enyhe, nem számottevő visszaesés volt a szerződési darabszámban (1661 darab), illetve a kihelyezett összegekben is (46,5 milliárd forint). Az új nagyhaszonjármű és az új pótkocsi kategóriákban a legmagasabb, 55 százalék feletti a lízingpenetráció.
Gyengén sikerült az évkezdés a lízingcégek egyik stratégiai szektorában, a mezőgazdasági termelőeszközöknél: kevés mezőgazdasági gép kelt le, a tavalyi évhez képest 48 százalékot esett a finanszírozott összeg. A kategória mindösszesen 14,5 milliárd forinton zárta az első negyedévet, míg 2023. első három hónapjában ez 27,8 milliárd forint volt. A szerződésszámok esetében 44 százalékos a visszaesés. Ez a szektor jelentősen függ a támogatásoktól, és mivel jelenleg nincs ilyen a mezőgazdasági eszközökre, kivárás jellemző a piacon.
2024-ben a pénzügyi lízing továbbra is piacvezető szerepet tölt be, az összes finanszírozás 83%-át kitevő részesedéssel. Ezen belül a zárt végű lízingek 110 milliárd forintot, míg a nyílt végű lízingek 64 milliárd forintot tesznek ki. A kölcsönök aránya, amelyek főként állami és EU-s támogatásokhoz kapcsolódnak, jelentősen csökkent a támogatások elapadása miatt, és immár csak a piac 3,5 százalékát képviselik a korábbi 22 százalékkal szemben.
Az operatív lízing piaca 22 milliárd forintos finanszírozási összeget ért el, ami a teljes piac 10,5 százalékát jelenti. Ez főleg a személyautókra és kishaszonjárművekre terjed ki, míg Magyarországon az egyéb eszközkategóriákban kevésbé gyakori, mint Nyugat-Európában.
Az euróban történő finanszírozások aránya továbbra is magas, de csökkent a tavalyi évhez képest. A finanszírozott összegek 30 százaléka, míg a szerződések 14 százaléka devizaalapú. A személyautók és kisteherautók esetében az eurós szerződések aránya alacsonyabb, míg a nagyhaszonjárművek jelentős része hagyományosan euró alapú. Az egyéb gépek esetében is magas az euróalapú szerződések részesedése.
A Széchenyi Kártya Program a tavalyi eredményeket érte el, 26,4 milliárd forint új finanszírozással és 1824 szerződéssel, míg az Eximbank Baross Gábor programja jelentős növekedést mutatott. Itt a lízingcégek 294 szerződést kötöttek 11,4 milliárd forint értékben. Míg a Széchenyi Kártya Program minden termelőeszköz kategóriában jelen van, addig a Baross Gábor program főleg a nagyhaszonjárműveket és egyéb gépeket célozza meg.
