A mezőgazdasági termelés veszélyei közül az egyik legkisebb figyelmet a mezőgazdasági tüzek kapják. Pedig a tűzesetek a termőföldeket, a termést és a mezőgazdasági gépeket is fenyegetik. Ráadásul a munkatársakat és a környezetet is súlyosan veszélyeztetik. Bár mostanra a mezőgazdaságban a halálos és súlyos balesetek száma nagyon lecsökkent, a tűzesetek számában figyelemre méltó növekedés figyelhető meg. Milyen károkat okozhatnak a tüzek? Hogyan lehet megelőzni őket egy működő megoldással?
Az Agrárszektor írta meg, hogy bár viszonylag kevés szó esik róluk, évről évre nagyobb veszélyt és megoldandó problémát jelentenek a mezőgazdasági tűzesetek. Ezek ugyanis adott esetben rendkívül gyorsan el tudnak terjedni, nagy területet érinthetnek és tekintélyes anyagi és egyéb kárral járhatnak – mondta Schmalbach József, a J&J (PSV) Magyarország Kft. Fogmaker üzletág vezetője a 42. AGROmashEXPO kiállításon, Budapesten.
Nagy ugrás volt 2022-ben a tűzesetek számában
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatközlése alapján 2022-ben mintegy 331 négyzetkilométernyi terület égett le Magyarországon, ami tízszerese volt az egy évvel korábbinak. A szabadtéri tűzesetek száma 2022-ben 971 volt, ami 9%-kal volt több, mint 2021-ben.
A szakember beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági tüzek mintegy 54%-a az aratással függ össze, ami pedig a gabonatáblákon történt tűzeseteket illeti, abból 571%-kal volt több az egy évvel korábbinál, míg a leégett gabona összterülete elérte a 338 hektárt, ami pedig 33-szorosa volt a 2021-es számoknak. Ezek még annak fényében is elég riasztó statisztikák, hogy a 2022-es év rendkívül száraz volt.
Schmalbach József elmondta, hogy 2022-ben az ismert adatok alapján mintegy 85 mezőgazdasági erő- és munkagép égett ki, ebből a legnagyobb csoportot a bálázógépek alkották, 47 egységgel, ezt követték 24 géppel a kombájnok, 10 egységgel a traktorok és végül 4 egységgel a pótkocsik. A szakember rámutatott, hogy a 2023-as számok még nem ismertek, de egy előzetes becslés szerint akár 10-szeres növekedés is lehet.
Amit viszont már tudni lehet, hogy a katasztrófavédelem egy novemberi jelentése szerint 2023-ban 6331 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat országszerte, a leégett terület pedig 32,599 négyzetkilométert tett ki.
Bizakodásra ad okot azonban, hogy bár a mezőgazdasági tüzek gyakoriak Magyarországon – különösen a szárazabb időszakokban -, ezek az esetek ritkán követelnek emberéletet. Az anyagi és a természeti kár ugyanakkor még így is jelentős.
Az erő- és munkagépek tűzeseteinek háttere
Schmalbach József előadásában rámutatott, hogy a mezőgazdasági gépeket érintő tüzek az esetek 75%-ában a motortérben keletkeznek, és körülbelül 15%-ban a munkatengelyek szíj- és lánchajtásának terében. A tűz kialakulásának okai jellemzően a kipufogórendszer meghibásodására vagy túlhevülésére, az olaj vagy gázolaj folyására, a terményfeldolgozó egység tengelycsapágyainak túlmelegedésére, az elektromos alkatrészek meghibásodására, illetve a tisztítatlanságra vezethetők vissza. A gyors továbbterjedés pedig a tűzfészek körül található gyúlékony anyagok, a tűzfészekhez való nehéz hozzáférhetőség, illetve a tűz kései észlelése miatt állhat elő – fogalmazott.
A beavatkozási tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az esetek nagy részében a kézi tűzoltó készülékek hatástalanok voltak, a tűzoltósági beavatkozás tekintetében pedig a nagy vonulási idővel és a nehezített oltási körülményekkel kellett számolni.
Óriási károk keletkezhetnek a mezőgazdasági tüzek miatt
A szakember szerint egy mezőgazdasági tűzesetnél az alábbi károk fordulhatnak elő: a járműben keletkezett kár, a terményben keletkezett kár – ami a gép kárának többszörösére is rúghat -, valamint a környezeti és személyi károk. Ide kell még számítani a bevételkiesést és a jogi költségeket is. Külön problémát jelenthet, hogy még ha van is biztosítása a gép tulajdonosának, vannak olyan esetek, amikor a biztosító mentesülhet a kártérítés megfizetése alól. Ide tartoznak például azok a károk, amelyek a rendeltetésszerű használatból eredő fokozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek, amelyek szándékos túlterhelés következményei vagy amelyek a karbantartás elmulasztásával, esetleg az üzemeltetési szabályok be nem tartásából kifolyólag keletkeztek. Ráadásul, míg számos országban a mezőgazdasági gépekbe beépített tűzoltó rendszer használata a biztosítási díjat csökkentő tétel, Magyarországon sajnos nem ez a helyzet.
Hogyan előzhetők meg a mezőgazdasági tűzkárok?
Világszerte alkalmaznak tűz előrejelzésére, tűzkockázati szint felmérése alkalmas folyamatokat és rendszereket. A tűzveszélyt értékelő rendszerek az időjárási körülmények (szélsebesség, relatív páratartalom, hőmérséklet), a növényzet állapota és más releváns tényezők alapján értékelik a tűzveszélyt. Számos országban ezen indexszám mértéke határozza meg a betakarítás megkezdhetőségét. Az előrejelzést segítik a műholdas monitorozó rendszerek, az időjárás alapú modellek és a geográfiai információs rendszerek.
A tűzkárok mérséklésének a legjobb módszere az, ha eleve nem is keletkezik tűz, vagyis ha mindent megtesz az ember a tüzek fellobbanása és elterjedése ellen. Ez a mezőgazdasági gépek esetében a megfelelő karbantartással, a kötelező szervizek és gyári utasítások betartásával, a forgó és súrlódó alkatrészek rendszeres beállításával és tisztításával érhető el. Emellett fontos a kötelező hatósági gépszemléken való megfelelés, illetve a tűzoltó készülékek és rendszerek alkalmazása.
A szakértők szerint egy rendszeresen karbantartott, kézi tűzoltó készülék nagy segítség lehet a tűz megfékezésében – ha időben észlelik azt -, ugyanakkor a motortérben és egyéb, nehezen hozzáférhető terekben célszerűbb a beépített automata tűzelfojtó rendszerek használata. Magyarországon ugyanakkor még nincs kötelező előírás ezek alkalmazásáról.
Mit kell tudni az automata tűzelfojtó rendszerekről?
Schmalbach József elmondta, hogy ezek mindig minősített rendszerek, vagyis kifejezetten járműipari minősítéssel rendelkeznek. Teljesen automata működésűek, azaz emberi felügyelettől, járó motortól, áramellátástól teljesen független a működésük, valamint hármas tűzelfojtó hatásuk (oxigénkiszorítás, hűtés, éghető anyag izolációja) van. A rendszerek további ismérve a könnyű beépíthetőség és a minimális karbantartási igény.
A szakember bemutatott egy ilyen rendszert is, amely a páraképzés elvén működik. A Fogmaker egy oltó- és egy érzékelőtartályból, valamint egy oltó- és egy érzékelő ágból áll. Tűz észlelése esetén a rendszer finom szemcséjű és nagy nyomású vízködöt terít a védendő térben, ami hő hatására intenzív párolgásba kezd, kiszorítva az oxigént az égéstérből. Az intenzív párolgás hatékony hűtést biztosít (10 másodpercen belül akár 700 Celsius-fok körüli hőmérsékletcsökkenéssel) és egyben csökkenti az oxigén mennyiségét a védett területen. A vízbázis oltóanyag minimális fagyálló adalékot és egy filmképző vegyszert tartalmaz, amely aktiválódás után hártyaszerű réteget hoz létre az éghető anyagon, ezáltal meggátolva a tűz visszagyulladását – fogalmazott.
Bár az automata tűzelfojtó rendszerek már egy ideje elérhetőek a mezőgazdasági gépgyártók és a gazdák számára, a tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy az ágazat szereplői nem kapkodnak utánuk. A gyártók jellemzően kivárnak addig, amíg egy jogszabály elő nem írja ezen rendszerek kötelező alkalmazását, és a gazdák sem akarnak extra pénzt kiadni egy-egy ilyen rendszerért. A J&J (PSV) Magyarország Kft. szakértői ugyanakkor elmondták, hogy Magyarországon már több mint 2500 rendszert telepítettek, igaz, főleg autóbuszokban, de most már megjelentek mezőgazdasági gépekben is. Ráadásul az elmúlt években megháromszorozódtak a magyar számok. Ami pedig a rendszer telepítési költségeit illeti, a szakemberek szerint 10 éves időtartammal számolva egy új gép árának 0,5-1%-át teheti ki az ár, vagy napi 0,5 liter gázolaj árát, esetleg üzemóránként 150-450 forintnyi extra költséget jelenthet.
