Magyarország célja a hazai termelők versenyképességének támogatása az elvárt uniós zöldítési agrárpolitika feltételeivel összhangban – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Megújuló vidék – megújuló agrárium 2023-2027 című szakmai konferencián. A budapesti programon a gazdálkodók tájékoztatást kaptak egyebek mellett a területalapú támogatás igényléséhez szükséges feltételrendszerről, a közvetlen támogatási jogcímekről és az Agrár-ökológia Programról.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a politikus elmondta, hogy a kormány továbbra is folytatja a 2020-2021-ben megkezdett Megújuló vidék – megújuló agrárium elnevezésű programját. Ezt lehetővé teszi, hogy az Európai Unió által biztosított forrásokhoz a magyar kormány 80 százalékos nemzeti kiegészítést nyújtson. Hozzátette, hogy ez 5300 milliárd forint forrást jelent az ágazatnak. Feldman Zsolt közölte, ugyan a Közös Agrárpolitika költségvetése csökken az EU-ban, Magyarország ugyanakkora nagyságrendű forrásokat tud felhasználni, mint az előző években.
Egyensúlyra törekedtek a gazdaságfejlesztési és a környezetvédelmi célok között a támogatás elosztásakor
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány sikerrel teremtett egyensúlyt a hazai gazdaságfejlesztési célok és az uniós környezetvédelmi (zöld) elvárások között. Ezért a közvetlen támogatások mellett 2027-ig 1500 milliárd forint jut a vidékfejlesztésen belül beruházásokra, 1000 milliárd zöldítésre, 285 milliárd a klasszikus vidékfejlesztésre és tudásátadásra. Elmondta azt is, hogy utóbbi a magyar agrárvállalkozásokban lezajló generációváltás miatt is fontos. Kiemelt cél ugyanis a fiatalok ösztönzése, hogy megmaradjanak a termelésben és továbbvigyék a családi vállalkozásokat – mondta.
A Megújuló vidék – megújuló agrárium címmel rendezett szakmai konferencián a gazdálkodók tájékoztatást kaptak egyebek mellett a területalapú támogatás igényléséhez szükséges feltételrendszerről, a közvetlen támogatási jogcímekről és az Agrár-ökológia Programról.
Feldman Zsolt a budapesti eseménysorozaton arról is beszélt, hogy:
„Korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs szempontból egyaránt, amihez társul a fogyasztási szokások átalakulása”. Az államtitkár szerint ebben a korszak(váltás)ban a kooperációs készség, az innováció és a nyitottság lépéselőnyt jelent a gazdálkodóknak, főleg a járványhelyzetben. Mindez a nemzetközi láncoknak való megfelelés igényét jelenti a magyar gazdálkodók számára. Ebben kell sikeressé válniuk, de csak a vertikális és a horizontális integráció lehet eredményes a 21. században – fogalmazott.
