Az intenzív állattenyésztés csökkentheti a járványok kockázatát

A tudósok meglepő eredményekkel értékelték azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint az intenzív állattenyésztés világjárványokat okoz. Megállapították, hogy az intenzív állattenyésztés valójában csökkentheti a jövőbeli járványok kockázatát a nem intenzív gazdálkodáshoz képest.

Globálisan négyszer annyi húst termelünk, mint az 1960-as években. Húsunk, tojásunk és tejtermékünk nagy része intenzív gazdaságokból származik, de az ilyen gazdaságokat kockázatosnak tartják zsúfoltságuk miatt, ami növeli a betegségek “elterjedésének esélyét” és gyors terjedését.

Kutatások szerint az intenzív állattenyésztés csökkentheti a járványok kockázatát.
Forrás: Pixabay

Kevesebb földterületre van szükség

Az intenzív gazdaságoknak azonban kevesebb földterületre van szükségük, mint az extenzív (pl. “szabadtartású”) gazdaságoknak ugyanannyi élelmiszer előállításához – mind takarmányuk termesztéséhez, mind állataik tenyésztéséhez. Ez kulcsfontosságú, mivel az állati termékek iránti növekvő kereslet drámai élőhelyvesztést okozott, ami azt jelenti, hogy ma már olyan helyeken gazdálkodunk, ahol az állatállomány és az emberek gyakran érintkeznek a vadon élő állatokkal. Ez az egyre zavartabb, stresszesebb és fertőzöttebb vadon élő állatokkal való érintkezés valószínűbbé teszi a zoonózisvírusok emberekbe vagy állatállományba való átterjedését.

Ha a jelenlegi rendszerről külterjes gazdálkodáson alapuló rendszerre váltanánk, lényegesen több földterületre lenne szükségünk a kereslet kielégítéséhez – ami 2009 és 2050 között nagyjából Brazília és India méretű élőhelyek átalakítását eredményezné. Ez növelheti az emberek, az állatállomány és a stresszes vadon élő állatok közötti kapcsolatot – beleértve a vadon élő állatokat is, amelyek valószínűleg a következő pandémiás vírus otthonai.

Gyors terjedés kontra továbbgyűrűzés

Az intenzív gazdaságokban nagyobb lehet a gyors terjedés kockázata, míg a külterjes gazdaságokban nagyobb lehet a továbbgyűrűzés kockázata.

Aggasztó, hogy egyszerűen nem tudjuk, melyik kockázat fontosabb a jövőbeli világjárványok megelőzése szempontjából, ezért jelenleg lehetetlen meghatározni, hogy összességében mely gazdaságtípusok hordozzák a legkisebb kockázatot.

COVID19 kimutatta a zoonózisok hatalmas potenciális hatását, és ez a tanulmány kiemeli, hogy sürgősen további kutatásokra van szükség annak azonosításához, hogy miként minimalizálhatjuk egy újabb világjárvány kockázatát – olvastuk a thecattlesite.com-on.

Ezt a tanulmányt 2022 júniusában tették közzé a Royal Society Open Science folyóiratban.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Állami támogatás kapható a kéknyelv vakcinázásra... Idén jól állunk a kéknyelv betegség terén. Hazánkban 2015-ben nem volt újabb megbetegedés, de a gazdák figyelme továbbra sem lankadhat, bármikor felüt...
Kéknyelv betegséget mutattak ki Tolnában Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges in...
16 településen korlátozás a kéknyelv miatt Tovább folytatódik a kéknyelv járvány miatti rendelkezések sorozata. Baranya tizenhat településén a megyei kormányhivatal pécsi élelmiszerlánc-biztons...
Gyorsan terjedő járvány veszélyezteti a szarvasmar... Bőrcsomósodáskór. Újabb betegség, amely a szarvasmarhákat veszélyezteti és rohamosan terjed országról-országra. Szakértők szerint, ha nem fékezik meg ...
Újabb sertéspestis-eseteket regisztráltak Június óta már az ötödik sertéspestis kitörést állapították meg Lengyelországban. Szakértők szerint az újabb esetnek a hátterében nem csak a fertőzött...
Itthon eddig 9000 pulyka a veszélyes vírus áldozat... Ismét felütötte fejét a madárinfluenza egy Békés-megyei pulykatartó gazdaságban. Az eset miatt az állategészségügyi hatóság komoly korlátozásokat rend...