Ismét figyelmeztették az EU tagállamainak miniszterei az Európai Bizottságot a növényvédőszerek használatának komoly korlátozására tett javaslata (SUR) miatt: a javaslat ellentétes lehet a nemzetközi kereskedelmi előírásokkal, ezért kiszorulhatnak a nemzetközi piacokról az Európai Unióban termesztett szántóföldi növények, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék.
A növényvédőszerek használatának korlátozását célzó javaslat célul tűzi ki, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkenjen a vegyszerek felhasználása, a kockázatosabb növényvédő szerek tilalma mellett – írta meg a napi.hu.
Az Európai Unió tagállamainak agrárminiszterei a legutóbbi luxemburgi csúcstalálkozón újabb kockázatokra hívták fel a figyelmet: a növényvédők felhasználásának 2030-ra megvalósuló korlátozása gyakorlatilag azonnal tönkretenné az EU harmadik országokba irányuló agrárexportját.
A tagállamok képviselői jelezték, hogy a nemzetközi kereskedelem feltétele a szigorú növényegészségügyi szabályok betartása, vagyis a garancia arra, hogy az Európai Unióból származó alapanyagokkal nem hurcolunk be például nem őshonos rovarokat, vagy fertőző növénybetegségeket. A miniszterek arra figyelmeztettek, hogy a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) részeként az EU-nak kötelessége a kártevők elleni védekezés és a nemzetközi elterjedés megakadályozása, különösen ha a harmadik országokban veszélyesnek minősülő kártevők is érintettek.
A harmadik országok által elfogadott behozatali szabályok ráadásul jellemzően kötelezővé is teszik a növényvédőszerek használatát a növények termesztéséhez és a betakarítása utáni feldolgozáshoz is.
A növényvédők tilalmára vonatkozó javaslatot az európai zöldmegállapodás (Green deal) részeként javasolt Farm to fork stratégia egyik legnagyobb vitát kiváltó ötlete az Európai Bizottságnak. Ez a vita régóta húzódik és várhatóan nem is ér véget egyhamar: egyre kevesebb az esélye, hogy a bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok egymástól eltérő javaslatait a jövőre esedékes uniós választásokig sikerül elfogadni.
Brüsszel és a tagállamok utoljára tavaly decemberben tárgyaltak érdemben a SUR javaslatról. Az egyeztetésen a tagállamok arra kérték a bizottságot, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot a vegyszerek 50 százalékos korlátozásának hatásairól.
A korábban megjelent nem EU-s tanulmányok súlyos következményeket vetítettek előre. Egyebek mellet a SUR európai mezőgazdasági termelés jelentős visszaesését, a nettó exportőri szerep elvesztését eredményezné és jócskán megugró árak mellett.
Az Európai Bizottság az újabb hatásvizsgálat elkészítéséről márciusban döntött. A tagállamok döntésének és a tárgyalások folytatásának ez az elemzés alapvető feltétele.
Időközben a vitában új fejezetet nyitott az Európai Parlament azzal, hogy ismertette saját, önálló javaslatát. A parlamenti jelentés még szigorúbb növényvédőszer-tilalmat vázol az évtized végéig: egyes hatóanyagokat betiltana, az engedélyezett szereket pedig jelentősen megadóztatná, miközben a bizottsági tervezethez képest is alacsonyabb felhasználást tenne lehetővé.
A parlament javaslatát már a bizottság is túlzónak tartotta, így a SUR körüli nézetkülönbségek tovább nőttek, ezáltal tovább csökkent az esélye egy kompromisszumos javaslat gyors elfogadásának.
A korábbi hatásvizsgálatok mindegyike egyforma következtetésre jutott: ameddig nem lesz valós alternatívája a növényvédelemben általánosan alkalmazott hatóanyagoknak, addig minden ilyen korlátozás az uniós termelés jelentős visszaesését eredményezné.
A hozamcsökkenés mértéke ugyan eltérő a különböző tanulmányokban, de a mértékét mindegyik jelentősnek becsüli. E hatásvizsgálatok rámutatnak arra, hogy
- az EU önellátását veszélyeztetné az átgondolatlan tilalom;
- a globálisan meghatározó élelmiszerexportőr szerepe eltűnne Európának, akár importra is szorulhat;
- az unióban előállított élelmiszerek ára az egekbe szökne, egyre szűkebb kör engedhetné meg magának a hazait,
- miközben tovább nőne az olcsó és kevésbé biztonságos import élelmiszerek aránya.
- Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az EU hozamcsökkenése miatt kieső exportot mások töltenék be, ezáltal az egyébként is bizonytalan mértékű kibocsátás-csökkenés a világ más részein jelenne meg, összességében hátráltatva klímaváltozás megállítására tett globális törekvéseket.
- Ha az EU a jelenlegi agrárpolitikát vinné tovább, akkor is stagnálna és enyhén csökkenne a mezőgazdaság környezetterhelése, jelentős hozamnövekedés mellett.
- Az Egyesült Államok rendszeresen bírálja az EU törekvéseit, a tengerentúli vélemények szerint az innováció oldja meg a fenntartható élelmiszer-előállítást.
A hatásvizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a kutatás-fejlesztésre és az innovációra nagyon kevés forrást nyújtana az EU, mivel nem ösztönözné kellőképpen a gazdaságok modernizálását és az új technológiák elterjedését. Végső soron pedig a stratégia végrehajtása minden modellszámítás szerint komolyan visszavetné az uniós gazdák versenyképességét úgy, hogy közben a környezeti célok sem teljesülnének.
A növényvédők használatát övező vita akkor kapcsolhat újabb fokozatba, ha elkészült átfogó tanulmányával az Európai Bizottság, ám erre vélhetően még várni kell egy ideig.
