Szerda hajnalban az ország keleti felén is beborul az ég reggelig. Egy összefüggő csapadékzóna mozog nyugatról kelet felé. Az északnyugati tájakon várhatóan az éjszaka első felében megszűnik a csapadék, a Tiszántúlon viszont reggelig kicsi a csapadék esélye. Az északnyugatira forduló szél a Dunántúlon megerősödik, sőt helyenként viharossá is fokozódik, míg a Tiszántúlon többnyire mérséklet vagy gyenge lesz a légmozgás. A legerősebb lökések kiemelten a Dunántúlon, majd szerda délelőttől már északkeleten is többfelé elérhetik a 60-75 km/h-t, de helyenként 80 km/h körüli széllökés sem kizárt. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3 és 8 fok között valószínű.
Délig túlnyomóan borult lesz az ég, majd nyugat felől a Dunántúl nyugati részén csökken a felhőzet és pár órára kisüthet a nap. Az összefüggő csapadékzóna tovább mozog kelet felé. A Dunától keletre sokfelé várható eleinte eső, a magasabban fekvő csúcsokon már délelőtt, Borsod alacsonyabb részein és a Tiszántúlon késő délutántól válthat havas esőbe, havazásba a csapadék, de megmaradó hó síkvidéken nem lesz, azonban az Északi-középhegységben ~400-500 m felett megmaradhat a hó, a magasabb csúcsokon (Mátra, Bükk, Zempléni-hegység) akár 10-15 cm-es olvadozó hóréteg is összejöhet. Az északnyugati, északi szelet erős, főként a Dunántúlon és a Bodrogközben viharos lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán általában 3 és 8 fok között alakul, a keleti határnál eleinte ennél pár fokkal melegebb is lehet.