Online fórumokon egymást érik azok a hirdetések, amelyekben kidobásra ítélt használt szekrényeket, forgácslap bútorokat kínálnak eladásra – mondván, tűzifának még jó lehet. Hogy mi ezzel a baj? Ugyanaz, mint a szeméttel, aki ezzel fűt, az szemetet éget, saját magát és környezetét mérgezi. Amilyen tűzifa-ínség van, szinte pillanatok alatt elkelnek ezek a lomtalanításra ítélt régi bútorok…
Érthetetlen, hogy az emberek többsége bele sem gondol abba: a lakozott, ragasztott bútor nem alkalmas fűtésre. Aki forgácslappal akar tüzelni, az szemetet éget, saját magát és környezetét mérgezi – ez pedig nem mellesleg jogszabályba ütközik, és súlyos büntetés járhat érte. Ezért is nézett utána újra a HelloVidék, mi jár azoknak, akik így készülnek csökkenteni az elszálló rezsiárat.
Az árstopos tűzifa sem segít a hiányon
Ahogy a HelloVidék is megírta, július 13-án Gulyás Gergely bejelentette a rezsicsökkentés részleges kivezetését. Az interneten azóta is számtalan kalkuláció kering, az emberek pedig pánikszerűen elkezdtek alternatív fűtési megoldások után nézni. A rezsiemelés hírére megrohanták a magyarok kandalló- és sparheltforgalmazókat, akik az elmúlt napokban legalább tízszeres forgalmat tapasztaltak. Hasonló a helyzet a kályhaépítőknél is, lassan egyéves várakozási idővel számolhat az, aki cserépkályhára cserélné, vagy azzal egészítené ki dráguló gázfűtését.
Ha kapunk, ennyibe kerül a tűzifa
Szeptember elején elindult a hatósági áras tűzifaprogram. Ennek értelmében háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben lehet kedvezményes áron tüzelőt vásárolni az ország 152 értékesítési pontján. Az igényt személyesen, telefonon és e-mailben is lehet jelezni.
Az állami erdőgazdaságoknál megtermelt tűzifa egységes áron vásárolható meg, háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben. A program keretében az állami erdőgazdaságoknál vásárolható hengeres tűzifa egységes maximált, forgalmi adót is tartalmazó ára tűzifa fajtánként, erdei köbméterenként:
Keménylombos: 30 000 Ft
Lágylombos: 19 000 Ft
Fenyő: 19 000 Ft
Tavaly ilyenkor körülbelül 3600 forintba került egy mázsa hasított tűzifa, ez most 4490 forintnál kezdődik – tehát ebben a formában is jóval többet kell fizetnünk érte – írta a Pénzcentrum.
Hiába azonban, hogy árstopos lett a tűzifa, jellemzően csak többhetes várakozással lehet hozzájutni – ráadásul, ha idei a vágás, hónapokig kell várni arra, hogy begyújthassunk vele. Ahogy a Pénzcentrum is megírta, akkora a tűzifa-hiány, és olyan óriási az érdeklődés a program iránt, hogy az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő, vagy többen élnek. Budapesten és környékén, illetve a Kis- és Nagyalföldön a legnagyobb a tűzifahiány, ezeken a területeken meg is haladja a helyi termelési kapacitást.
A hulladék nem tüzelő – tilos égetni!
Ezért is fűtenének egyre többen inkább alternatív megoldásként éghető hulladékkal, kidobásra ítélt bútorokkal vagy épp pet-palackokkal. Azonban ahogy az Európai Unióban, úgy Magyarországon is tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban szigorúan be is tartatják.
Nem új jelenség azonban, hogy mi magyarok már eddig is előszeretettel égettük otthon a pet-palackokat és a gumiabroncsokat, spóroltunk a fűtésszámlán a kidobásra ítélt parketta vagy a használt ruhák elégetésével. Annak ellenére is, hogy egymás után jelennek meg azok a közlemények és kutatások, amelyek azt igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket.
Sajnos nagyon sokan lebecsülik ennek negatív következményeit, ezért az ország jelentős részében továbbra is zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése.
Pedig a hulladék égetése bűncselekménynek is minősülhet, akár börtönbüntetés is lehet a következménye, enyhébb esetben is 300 ezer forintos büntetéssel sújtható!
Lássuk csak, mi a baj például a forgácslappal való fűtéssel?
A faforgácsból készült bútorokkal a legfőbb probléma az, hogy nem tiszta fa, műanyagot tartalmaz, tehát a levegő védelméről szóló 21/2001. számú kormányrendelet értelmében elégetése tilos. Az égető ellen az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez vagy a helyi önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni panasszal. A Levegő Munkacsoport vegyésze szerint a forgácslapok égetése során: aldehidek, ketonok, fenolok, PAH-ok (policiklikus aromás szénhidrogének) és más vegyületek keletkeznek, amelyek fajtája és mennyisége az elégetett faipari hulladéktól függ. A keletkező légszennyező anyagok azon felül, hogy fejfájást okoznak, irritálják a szemet és a légzőrendszert, rákot is előidézhetnek.
Mi tekinthető még hulladéknak, amit tilos égetni?
Bútorlapon kívül mostanában nagyon jellemző, hogy a felújítási munkálatok során keletkezett lomoktól, ablakkeretektől, régi konyhabútortól vagy a parkettától úgy akarnak megszabadulni, hogy tüzelőként elégetik. Hiába készülnek azonban fa alapanyagból, attól még kezelve (lakkozva, festve) vannak, így hulladéknak számítanak, ugyanúgy tilos az égetésük, mint például a tejes flakonoké – szintén bírsággal sújthatják azt, aki égetéssel próbál megszabadulni tőlük.
Összességében tehát a saját háztartásunkban keletkezett kezeletlen fa- és a papírhulladék kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:
úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
rétegelt lemez, bútorlap,
építési fahulladék,
színes, „fényes” papírhulladék,
pet-palack, műanyag hulladék,
autógumi, használt ruha, rongy,
fáradt olaj, üzemanyag
vegyes, kommunális hulladékok.
Ne gondoljuk, hogy majd a kémény elvezeti a füstöt!
Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a szél elviszi a füstöt, ők nem is szívják be a káros gázokat. Jellemzően azok a vegyes tüzelésű kályhák, amikbe általában hulladékot is égetnek kifogásolható minőségűek, a szemét elégetése pedig tovább ront rajtuk. Amennyiben valaki mégis szeméttel fűt, az a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is okozhatja, de mindenképpen a biztonságos működés feltételeinek romlását eredményezi.
A szén-monoxidon kívül egyéb mérgező gázok keletkezéséhez is vezethet, amelyek veszélyt jelenthetnek az adott háztartásban élőkre.
A kémény belső falára rakódott vastag korom és kátrányréteg a fűtés során létrejövő hő hatására izzani kezdhet és meg is gyulladhat. Az így keletkező lángok átterjedhetnek a ház tetőszerkezetére is, és akár az egész épület a lángok martalékává válhat.
Akkor mivel szabad fűteni?
A szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt anyagot szabad elégetni – hívta fel a figyelmet Kapás Márton, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője, aki a Nool.hu-nak nyilatkozott erről.
Mint mondta, a fával való tüzelés esetén csak papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék használható, háztartási hulladék nem, de farostlemezzel és laminált lapokkal sem szabad tüzelni. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhákat pedig csak aprított fával, papírral és a kereskedelemben kapható alágyújtóssal szabad begyújtani, semmiképpen sem benzinnel.
Összességében tehát: megfelelő minőségű tűzifát kell használni, valamint a tüzelőberendezéseket sem szabad túlterhelni, mindegyiket szakemberrel kell ellenőriztetni. Utóbbit legalább évente egyszer, lehetőleg még a fűtési szezon kezdete előtt érdemes megtenni.
