„Értékelő 2022” Kertészeti Évzáró Konferencia címen rendezte meg nagy érdeklődés közepette szakmai fórumát a FruitVeb. Varga István, a FruitVeb alelnöke is tartott előadást. Ebben természetesen kiemelt helyen számolt be az időjárás okozta, soha nem látott viszontagságokról. Ezeket főleg a magyar mezőgazdaság szenvedte meg, és értelemszerűen különösen sújtották a szabadtéri zöldségtermesztési ágazatot.
Három alkalommal komoly szélkár nehezítette a munkájukat, a hat-hét éve állandósuló csapadékhiány miatt immár 100-150 milliméternyivel kevesebb víz kerülhet a tározókba.
A talaj felső egy méterében nyár közepén mindössze 20%-os talajnedvességet regisztráltak. A júliusi időszakban volt olyan hét, amikor a talaj felső 5 centiméteres rétegének 31 C° (!) volt az átlaghőmérséklete A Baja – Hatvan vonalon kora tavaszig alig 40-50 milliméternyi eső hullott, utána pedig jelentősebb csapadékra egészen augusztus-szeptemberig kellett várni. Már az év kezdetén is tapasztalhatók voltak a szárazság következményei. Ez kihatott az ipari zöldségtermesztési kedvre is, amely erőteljesen megcsappant.
Elszabadultak az input anyagok árai
A helyzetet tovább nehezítette Varga István szerint az input anyagok árainak elszabadulása: a vetőmag 19%-kal lett drágább, a növényvédő szer 17%-kal. Kilőtt a műtrágya ára – 76%-kal drágult – , de mindez „aprópénz” volt a a földgáz (plusz 117%) és a villamos energia (213%-os!) drágulásához képest.
Összeségében az anyagköltség több mint másfélszeresére nőtt (plusz 55%) az összesített költségnövekedés pedig 27 százalékot tett ki az év az eső 10 hónapjában. A növekvő költségek mellett a szezonban az aszály sem kegyelmezett az ágazatnak. Az öntözés költségei 1200 hektáron 148 millió forintról 293 millió forintra ugrottak, ez 198%-os növekedésnek felel meg. Ez átlagosan hektáronként 235 milliméternyi öntözést jelent, frisspiaci zöldségnövények esetében 400 milliméter körül alakul. 1 milliméternyi öntözővíz ára pedig 2022-ben elérte az 1078 forintot. És ez még a jobbik eset – tette hozzá Varga István – ha van honnan öntözni. Sok helyen probléma még, hogy felszíni vízből kell öntözni, a frisspiaci zöldségtermesztés ugyanakkor javarészt rétegvizet használ, rosszabb termőhelyi körülmények közepette.
A post harvestben van a jövő
Ami a piaci helyzetet illeti, ilyen körülmények között senki sem remélt pozitív meglepetést. Az ipari zöldségnövények ágazatának jelentős terméskieséssel kellett szembesülnie, ugyanakkor a frisspiaci termékek esetében kisebb, 10-15 % körüli volt a kiesés. Ez nagyrészt a csepegtető, illetve mikróöntözés alkalmazásának volt köszönhető.
Az értékesítéssel alapvetően nem voltak különösebb problémák: tisztában voltak vele, hogy az európai árakhoz európai költségek tartoznak, egyébként csökkenő, mérsékelt kereskedelem a jellemző. Alapvetően kis beszállítók veszi fel a versenyt az áruházláncokkal – sok beszállító küzd post harvest problémákkal.
Konklúzió? Égető szükség van az öntözés fejlesztésére! Csak részletesen kidolgozott tervekkel szabad belevágni a technológiai fejlesztésekbe. Megfontolandó a kiskultúrás növényvédelmi engedélyek kiterjesztése, a zöld Ausztria szintjével már elégedettek lehetnénk A post harvest fejlesztésekben, a piaci volumen növelésében van a fejlődés kulcsa – zárta előadását a FruitVeb alelnöke.
