A napraforgó főbb betegségei

A búza és a kukorica után az egyik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény a napraforgó. A 2019-es évben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 567 ezer hektáron termesztették, a területekről pedig összesen 1 millió 702 ezer tonna termést takarítottak be Magyarországon. A napraforgó betegségei ellen való felkészülés és védekezés ezért nagyon fontos a magyar mezőgazdaság számára.

A Mezőhír gyűjtötte össze, melyek a napraforgó betegségei. Ezek közül vannak olyanok, melyek kevés esetben okoznak problémát, vagy terjedésüket a jelentősebb kórokozók elleni védekezés kellően korlátozza.

A napraforgó betegségei közül veszünk számba kettőt
A napraforgó betegségei közül veszünk számba kettőt

A napraforgóbetegségek listája:

  • baktériumos tányérrothadás (Erwinia carotovora subsp. carotovora)
  • peronoszpóra (Plasmopara halstedii)
  • rizópuszos tányérrothadás (Rhizopus arrhizus)
  • lisztharmat (Golovinomyces orontii)
  • diaportés szárkorhadás (Diaporthe helianthi/Phomopsis helianthi)
  • fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
  • botrítiszes tányérrothadás (Botryotinia fuckeliana/Botrytis cinerea)
  • rozsda (Puccinia helianthi)
  • makrofominás hervadás (Macrophomina phaseolina)
  • fómás szárfoltosság (Leptosphaeria lindquistii/Phoma macdonaldii)
  • szeptóriás levélfoltosság (Septoria helianthi)
  • alternáriás betegség (Alternaria helianthi, A. helianthinficiens)

A cikk szerint a köztermesztésből már kiszorulóban van a napraforgó peronoszpórája. Ám a betegség jó megújuló képességgel rendelkezik: újabb változatait találják meg, melyek kicsit mindig eltérnek az előzőektől. A napraforgó-peronoszpóra ellen vetőmagcsávázással – ami a korai fertőzés kialakulását akadályozza meg – és rezisztencianemesítéssel hatékonyan lehet védekezni.

Peronoszpóra a napraforgóban

A peronoszpórával (Plasmopara halstedii) fertőzött növények visszamaradnak a fejlődésben. A beteg egyedek levelei sárgulni kezdenek, ezekkel megegyezően fehér penészbevonat alakul ki a levelek fonáki oldalán. A klorózist követően a beteg levelek elszáradnak, lehullanak a növényről. A korai fertőzés eredményeképpen a növények nem fejlesztenek tányért, vagy steril kaszatok fejlődnek abban, így a termés értéktelen lesz. A levélfonákon létrejövő fehér bevonaton spermogóniumok, majd rajzóspórák keletkeznek, melyek a betegség gyors terjedését okozzák.

A spórák szél és nedvesség segítségével terjednek, légzőnyílásokon keresztül jutnak a növény belsejébe. Itt már micéliummal jut el a növényi részekbe, és megbetegíti az egész egyedet. A Plasmopara halstedii a vegetációs idő végéhez közeledve kezd el ivaros képleteket, oospórákat fejleszteni. Ezekkel a növényi maradványokban és a talajban képes áttelelni. A betegség terjedésére a kaszatokban megbújó micélium is lehetőséget nyújt. A cikk szerint a 44 ismert változatából a hazai viszonyok között 7 patotípus található meg.

A betegség elleni védekezésre az ellenálló hibridek választása és a vetőmagcsávázás mellett a vetésváltás nyújthat megfelelő megoldást.

Az oospórák fertőzőképessége 4 év elteltével kezd el csökkenni, így ezt az időszakot mindenképpen érdemes kihagyni a következő napraforgó vetéséig. Az állomány számára biztosított optimális és kiegyensúlyozott tápanyag- és vízellátás, valamint a megfelelő tőszám és vetésidő betartása a kultúra jólétét szolgálja. Ezzel növeli az ellenálló képességet a károsítókkal szemben is.

A diaportés szárkorhadás elleni védekezés

A Diaporthe helianthi magyarországi viszonyok között rendkívül elterjedt kórokozó, kizárólag a napraforgót fertőzi. A levél- és szárfoltosodást okozó betegség megjelenésére a vegetáció közepétől egészen virágzásig lehet számítani. A száron jellemzően a levelek ízesülésénél alakulnak ki a nagyméretű, egyre sötétedő barna foltok. Ezek a növény belsejében az edénynyalábok elhalásával társulnak. A fertőzött növény levelein nagy, a főerek által határolt elhaló, száraz, szabálytalan foltok alakulnak ki. A betegség hatására a tányér hátoldalán, a leveleken tapasztalható foltokhoz hasonló vizenyős tünetek jelentkeznek. A betegség terjedését az edénynyaláb elhalásával lehet követni a növényen belül. A jelentős terméskiesést az eredményezi, hogy a szállítószövetek elhalásával korlátozottabb a növény víz- és tápanyagellátása. A levelek részleges elhervadása az asszimilációs felület csökkenését idézi elő. Az ilyen növénynek kevés ereje marad kellő mennyiségű és minőségű terményt kinevelni.

A diaportés szárkorhadás elterjedt betegség, korszerű termesztéstechnológia esetén azonban nem okoz nagy problémát. A kórokozó járványszerű terjedését a foltok területén az epidermisz alatt képződő termőtestből, a piknídiumból kiszóródó konídiumok okozzák. A gomba a viszonylag meleg, 24-25 °C körüli hőmérsékletet kedveli, ha pedig a növény legalább 15-20 milliméter csapadékot is kap, úgy nagymértékű fertőzés várható. A 30 °C feletti hőmérséklet kedvezőtlenül hat a betegségre. A kultúra számára legveszélyesebb fenológia a virágzás, ha azonban az időjárási körülmények ezt követően is a betegség számára kedvezően alakulnak, a fertőzésre számítani kell. A diaportés szárkorhadás esetében a megelőzés a legjobb védekezési lehetőség. Amennyiben egy táblán nagymértékű fertőzés lép fel, a szármaradványokat alaposan a talajba kell dolgozni, valamint a következő évben nem célszerű a szomszédos területre napraforgót vetni, mert nagy az esélye az átfertőzésnek. Állománykezelésre ritkán van szükség, a vetőmagcsávázás általában kellő védelmet nyújt a kórokozó ellen, ha az nem járványszerűen lép fel. Az egészséges, optimális tápanyag- és vízellátást kapó növények nagyobb eséllyel veszik fel a harcot az őket támadó betegségekkel szemben – írták. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban i...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...