A DanBred Landrace és a DanBred Yorkshire egyaránt kiváló anyasági képességeiről ismert. A Dán Sertéskutató Központ (DPRC), SEGES által nemrégiben végzett kísérleti tanulmány megállapította, hogy a DanBred kocák szoptatási képessége tenyésztéssel javítható. A jobb szoptatási képesség várhatóan pozitív hatással lesz a malacok túlélésére, és elválasztáskor növeli a malacok méretét.
Az elmúlt 10 évben az alomlétszám nagymértékű növekedése miatt egyre nagyobb szükség van a kocák azon képességének javítására, hogy több malacot tudjanak szoptatni. A koca szoptatási kapacitásának növelése előnyös a malacok túlélése és a malacok növekedése szempontjából.
Az ellést követő ötödik nap jelentősége
A DanBred többek között folyamatosan dolgozik a malacok túlélési arányának növelésén. Ezért a DanBred egyik tenyésztési célja az LP5, azaz az ellést követő ötödik napon az alomban lévő élő malacok számának javítása.
Ha a malacok túlélik az első öt napot, jelentősen megnő az esélye annak, hogy eljutnak a vágóhídig. Így ez a tenyésztési cél hozzájárul a malacok nagyobb túléléséhez és a nagyobb alomhoz.
A DPRC, SEGES szintén rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy miként lehet javítani a koca szoptatási képességét. Ezért a DPRC, SEGES tenyésztési és genetikai osztálya egy kísérleti tanulmányt végzett, amely azt vizsgálta, hogy a DanBred Landrace és a DanBred Yorkshire kocák szoptatási képessége egyáltalán mérhető-e, és ezen túlmenően, hogy ez a képesség öröklődik-e?
Lizette Vestergaard Horndrup, a SEGES DPRC tenyésztési és genetikai részlegének vezető tanácsadója szerint a kísérleti vizsgálat kimutatta, hogy a két DanBred anyavonal genetikája javítható, ha a szoptatási képességet az elválasztáskori alomsúlyként mérjük.
Bár a szoptatási kapacitás még nem része a DanBred tenyésztési céljainak, az eredmények azt mutatják, hogy lehetséges az elválasztáskor megnövelt alomsúlyra való tenyésztés. Ez a tulajdonság gazdasági és fenntartható előnyökkel járhat a malactermelés szempontjából, de a munkaterhelést is megkönnyíti, mivel az erre a tulajdonságra való tenyésztés várhatóan csökkenti a szoptató kocák szükségességét.
Magas öröklődőképesség
Az alom súlya elválasztáskor (az ellést követő 21. napon) összefüggésbe hozható a koca szoptatási képességével. A kísérleti tanulmány célja az volt, hogy megbecsüljék azokat a tenyésztési értékeket, amelyek növelhetik az alom súlyát az elválasztáskor.
A kísérleti vizsgálatban DanBred Landrace kocák és DanBred Yorkshire kocák vettek részt –mindannyian keresztezett kocákkal vemhesültek. Az eredmények azt mutatták, hogy az elválasztáskori alomsúly egy genetikai komponenst tartalmazott, amelynek öröklődése meglehetősen magas volt: 15-20%.
A legnagyobb tenyésztési előrelépés e tulajdonság tekintetében akkor érhető el, ha a regisztráció a nukleusz tenyészállományokból származó kocákon és alomokon történik.
Gazdaságosság, nyereség a megnövekedett alomsúllyal
A kísérleti vizsgálat bebizonyította, hogy a megnövelt szoptatási képességű kocák tenyésztése gazdasági előnyökkel jár. Mivel az alom súlya az elválasztáskor megnő, a koca nagyobb számú malacot lesz képes szoptatni az elválasztásig.
A magasabb gazdasági érték mellett fenntartható potenciál is rejlik az elválasztáskori alomsúly növelésében. Végső soron ez kevesebb etetési napot jelent, amíg a malacok elérik a kívánt vágósúlyt. Ezenkívül a koca jobb szoptatási képessége csökkenti a szoptatós kocák szükségességét, ami szintén hozzájárul a fenntarthatóbb termeléshez – mondja Lizette Vestergaard Horndrup.
Az elválasztáskori alomsúly növelésének gazdasági értékét ebben a kísérleti tanulmányban két különböző számítási módszerrel becsülték meg. Attól függően, hogy a sertéstenyésztő hogyan hasznosítja a megnövekedett alomsúlyt. Ha az ellést követő 21. napon az alom súlyát 1 kg-mal növelték, a gazdasági érték vágósertésenként 0,10 EUR-val, illetve 0,06 EUR-val nőtt (a számítási módszertől függően).
(Az eredeti dán nyelvű szöveget Søs Lindeborg Pedersen, kommunikációs tanácsadó, Dán Sertéskutató Központ, SEGES írta)
(Forrás: danbred.com)
