A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni. A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt 15 nappal kell megtenni. Fontos részletek a NAK-szakértőtől.
A 2023. évi kárenyhítési évre vonatkozóan a téli fagykár bejelentése április 15-éig, a tavaszi fagykár bejelentése május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-áig, aszálykár bejelentése tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig tehető meg a Magyar Államkincstár MKR felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatta róla a gazdálkodókat, hogy az Egységes Kérelem (EK) benyújtási időszak alatt a vonatkozó végrehajtási rendelet lehetővé teszi azt, hogyha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be, és a kárbejelentésre nyitva álló 15 napos határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg. Mátyus Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője írta le a részleteket a Félegyházi Közlönyben.
Ezen a módon kell bejelenteni
A mezőgazdasági káreseményeknek az agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére, illetve a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtására kizárólag az erre a célra kialakított elektronikus bejelentő felületen van lehetőség. Az elektronikus felület használatához, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a falugazdász hálózat helyi képviselője nyújthat segítséget – írta.
Az agrárkár-megállapító szerv, vagyis a Kormányhivatal ellenőrzi
- a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését,
- annak határidőben történt bejelentését,
- a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést,
- a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét,
- a földterület szakszerű művelését, valamint
- ültetvények esetében a termőképességet.
Visszavonás és időpontok
A mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a kárbejelentéssel érintett terület egy részére vagy egészére vonatkozóan a kárbejelentés tárgyában hozott döntés meghozataláig szankciómentesen visszavonhatja az agrárkár-megállapító szerv honlapján közzétett nyomtatványon.
A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.
A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik – írta Mátyus Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője.
