A termelők 2012-től részesülhetnek uniós forrású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásban Magyarországon. Ezt az tette lehetővé, hogy kialakították a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszeren belül az agrárkárenyhítési rendszer után második pillérként a díjtámogatott növénybiztosítási konstrukciót. A díjtámogatott biztosítások bevezetését követő időszak alatt a rendszer jogszabályi alapja is változott.
Az Agro Napló anyagát szemléztük. A rendszer 2014-ig az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap szabályai alapján finanszírozott programként működött, 2015-ben átmenetileg nemzeti támogatásként, 2016-tól pedig a Vidékfejlesztési Programban igényelhető a díjtámogatás. Ám nem csupán a jogszabályi keret módosult, hanem a díjtámogatott konstrukciók tartalmát is folyamatosan fejlesztette az agrártárca. Mindezt annak érdekében, hogy a termelők igényeinek a lehető legjobban megfeleljen a népszerű támogatási forma.
Évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya is. A 2016-os, kiugróan magas, 35 százalékos állománydíj-növekedés ugyan eddig megismételhetetlen volt, azonban ha kisebb mértékben is, de folyamatos díjnövekedés van az elmúlt két évben. A díjállomány-növekedés a rendszerben résztvevők közös munkájának sikerét mutatja, ennek eredményeként egyre többen foglalkoznak díjtámogatott biztosításokkal. 2012-ben még csak 3 piaci biztosító kínált díjtámogatott mezőgazdasági biztosításokat, addig 2018-ban már 4 piaci biztosító és 7 nonprofit biztosító egyesület tett ugyanígy. A csatlakozási lehetőség továbbra is nyitott a többi biztosító, és nonprofit biztosító egyesület számára – írják.
A Vidékfejlesztési Programban a 17.1.1 számú „Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás” című intézkedés keretösszege 2020-ig 29,6 milliárd forint lesz. Ez a keretösszeg lehetővé tette, hogy a biztosítási díjtámogatás éves forrása 2018-ban 1 milliárd forinttal bővüljön és így 2018-ban (a 2018. augusztus 13-án megjelent Pályázati Felhívás módosítás alapján) már 5 milliárd forint álljon rendelkezésre a termelői igények teljesítésére.
Ezek a díjtámogatásban részesíthető biztosítási konstrukciók
A rendszer indulása óta 3 növénybiztosítási konstrukció kaphat támogatást, ezek lényeges elemei a következők:
- Az „A” típusú biztosítás egyfajta csomagbiztosítás: valamennyi veszélynemre együttesen köthető. A konstrukció kockázatvállalása a jégesőkár, az aszálykár, a mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár, a tavaszi fagykár, az őszi fagykár, a felhőszakadáskár, a viharkár, és a tűzkár térítésére terjed ki. A biztosítható növények a legnagyobb vetésterületen termesztett szántóföldi növények; a búza, a kukorica, az őszi káposztarepce, a tritikálé, a rozs, az árpa és a napraforgó, valamint a hazánkban leggyakoribb ültetvények (szőlő, alma és körte).
- A „B” típusú biztosítással a jégesőkár, a téli fagykár, a viharkár és a tűzkár biztosítható, ezek a kockázatok külön-külön is választhatók. Ezzel a termékkel az „A” csomagban nem szereplő ültetvények, illetve a fontosabb zöldségnövények biztosíthatóak.
- A „C” típusú biztosítás kockázati köre megegyezik az „A” termékével, azzal a különbséggel, hogy a termelő kiválaszthatja, hogy azok közül mely kockázatokra kíván biztosítást kötni. Ez a típus a kockázatkezelési szempontból releváns bármely növénykultúrára megköthető, melynek pontos listáját az Egységes Kérelem (EK) benyújtásához a kifizető ügynökség honlapján közzétett Hasznosítási Kódok tartalmazzák.
Miért mások a díjállományok a biztosítási típusoknál?
Az egyes biztosítási típusok eltérő díjállományának oka egyrészt a termelők biztosítási szokásaiban, másrészt az egyes konstrukciókra vonatkozó eltérő támogatási intenzitásban van. Amennyiben elegendő forrás áll rendelkezésre, a megkötött mezőgazdasági biztosítás díjának 65 százalékos támogatásában részesülhetnek a termelők. A rendelkezésre álló forrásokat meghaladó támogatási igény esetén azonban visszaosztás válik szükségessé, és a támogatási intenzitás csökkentése eltérően történik az egyes biztosítási típusoknál.
