Az EUIPO és az Európai Bizottság nemrég közzétett közös jelentése szerint 2022-ben mintegy 86 millió hamisított terméket foglaltak le az Európai Unióban (az EU külső határain és a belső piacon). A termékek becsült értéke több mint 2 milliárd eurót tett ki, ami 2021-hez képest mintegy 3 %-os növekedést jelent.
A jelentésből az is kiderül, hogy az EU egészében lefoglalt tételek számát tekintve az öt leggyakrabban visszatartott termék a játékok, a csomagolóanyagok, a játékok, a cigaretta és a CD/DVD-lemezek voltak. Ezek a tételek tették ki a rögzített termékek több mint 72 %-át. A jogsértők azáltal próbálják elkerülni a lefoglalásokat, hogy az olcsó csomagolóanyagot az értékes, de még mindig nem márkás, szellemi tulajdont sértő áruktól elkülönítve szállítják, és mindkettőt az EU-n belül szerelik össze.
Míg az uniós határon 2022-ben feltartóztatott tételek száma 2022-ben 43 %-kal csökkent 2021-hez képest, értékük 11 %-kal nőtt az előző évhez képest, mivel több, magasabb belföldi kiskereskedelmi értékű tételt tartóztattak fel, mint az előző évben. Ami a belső piaci feltartóztatásokat illeti, a rendőrség és a piacfelügyeleti hatóságok több hamisított árut állítottak meg, mint 2021-ben (közel 26 %-os növekedés). Ezen áruk értéke azonban csökkent, mivel az olcsóbb termékkategóriákba tartozó lefoglalt tételek nagyobb aránya miatt.
A jelentés az uniós tagállamok rendőrségi, vám- és piacfelügyeleti hatóságai által 2022-ben szolgáltatott adatokon alapul, és az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága (DG TAXUD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) ma tette közzé “A szellemi tulajdonjogok uniós érvényesítése: eredmények az uniós határokon és az EU belső piacán 2022” című közös dokumentumban. A közös éves dokumentum a szellemi tulajdonjogok uniós végrehajtók által az uniós határon, illetve az EU belső piacán történő érvényesítésének éves eredményeit mutatja be.
Tíz tagállam (Olaszország, Franciaország, Hollandia, Bulgária, Németország, Litvánia, Spanyolország, Magyarország, Görögország, Portugália és Portugália) az EU-ban 2022-ben lefoglalt összes hamisított tétel több mint 96%-át tette ki. Olaszország a hamisított termékek teljes számának több mint felét, a becsült értéket tekintve pedig több mint 33 %-át tette ki.
A korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is Kína marad a fő származási ország, ahonnan a legtöbb hamisított áru érkezik az EU-ba, ezt követi Törökország (ahonnan a legtöbbet tartóztatott kategória a ruházati cikkek) és Hongkong (ahonnan a legtöbbet tartóztatott kategória a mobiltelefon-kiegészítőkhöz kapcsolódik). A regisztrált esetek számát tekintve 2022-ben is a postai és a gyorsfutár maradt a legjelentősebb szállítási mód.
E közös dokumentum célja, hogy hasznos információkkal segítse az EU-ban a szellemi tulajdonjogok megsértésének elemzését és az illetékes végrehajtó hatóságok megfelelő ellenintézkedéseinek kidolgozását, mivel a számadatok lehetővé teszik a probléma terjedelmének és mértékének jobb megértését. Tágabb értelemben pedig az uniós politikai döntéshozók számára adatokat kell szolgáltatnia a tényeken alapuló prioritások és szakpolitikák kidolgozásához.
Az EU vámreformja
Az Európai Bizottság az Európai Unió vámuniójának ambiciózus reformjára vonatkozó, az év elején előterjesztett javaslatai segítenek majd visszaszorítani a csalók azon képességét, hogy hamisított árukat hozzanak be az EU-ba. Először is, a javasolt új rendszer a vámhatóságok számára valós idejű madártávlatú képet nyújt az EU-ba érkező áruk ellátási láncával és gyártási folyamataival kapcsolatos adatokról, lehetővé téve a vámhatóságok számára, hogy gyorsabban, következetesebben és hatékonyabban reagáljanak a kockázatokra, beleértve a szellemi tulajdonjogokat sértő árukat is. Másodszor, az új uniós vámhatóság jelentősen javítani fogja a vám- és piacfelügyeleti, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést uniós és nemzeti szinten, lehetővé téve a jobb kockázatkezelést és az úgynevezett “border shopping” megelőzését, amikor a hamisítók a legkönnyebb utat keresik az EU-ba való bejutáshoz.
