A termelőszövetkezetek az elmúlt évtizedekben kikoptak a hazai mezőgazdaság világából és helyüket átvették a mezőgazdasági vállalkozások. Van azonban egy ország, ahol még ma is él a TSZ-ek világa.
Mintha megállt volna az idő Fehéroroszországban a mezőgazdaság terén, ugyanis ott a mai napig életben tartják a termelőszövetkezeteket. Természetesen jelen vannak a mezőgazdasági vállalkozások is az országban, így a fehérorosz mezőgazdaság jelenleg két lábon áll.
A szövetkezetek világa azonban nem olyan szép, ahogyan azt sokan gondolnák: 60 százalékuk egyik pillanatról a másikra csődbe menne, ha az állam elvenné a támogatásukat.
A támogatási rendszer is megér egy misét: annyi támogatást kapnak ugyanis a gazdálkodói szervezetek (750 millió dollár), hogy az elég lenne a hadseregnek, rendőrségnek, egészségügynek és oktatásnak is.
A magángazdálkodók fel is vannak háborodva kellőképpen, ugyanis míg a termelőszövetkezetek hektáronként 110 dolláros támogatást kaptak (ez három éves adat), addig ugyan abban az évben a magángazdák csak 28 dollárhoz jutottak hektáronként.
A szovjetes gondolkodásmód sem segít sokat a szövetkezetek által felemésztett pénzek esetleges megspórolásán, ugyanis a fehérorosz kormány még mindig a minél nagyobb, annál jobb elvet követi. Úgy fest, ettől olyan „sikeres” a szövetkezetek 60 százaléka…
A mezőgazdaságba ölt dollármilliók azonban a fizetéseken nem látszanak meg. Egy fejőnő 80 dollárt keres havonta (körülbelül 25.000 Ft), míg a legmagasabb végzettségű szakemberek is mindössze 350 dollárt vihetnek haza, ami átszámítva 110.000 magyar valutának felel meg. Nem csoda hát, hogy egyre kevesebben dolgoznak a fehérorosz mezőgazdaságban.
