Hazánkban szerencsére egyre többen kötnek növénybiztosításokat, de ez nem mindig volt így. Az utóbbi években a klímaváltozás okozta kockázatok azonban felnyitották a termelők szemét. Ám sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, mi a lényege egy növénybiztosításnak. Surmann Árpád, az Agrisk.hu növénybiztosítási portál vezetője egy 3 részes cikksorozat keretében segít eligazodni a növénybiztosítások rejtelmeiben.
A hazai növénytermesztés jövedelmezőségének egyik legfontosabb feltétele az időjárási kockázatok hatékony kezelése. Magyarországon, annak földrajzi elhelyezkedése miatt is nagyobb a szélsőséges időjárási események bekövetkezésének esélye, aminek a mértéke akár a 2-3-szorosa is lehet a nyugati országok átlagának. A kedvezőtlen tendencia részben a sokat hangoztatott klímaváltozás számlájára írható.
Tovább rontja a helyzetet, hogy míg korábban a helyi károk voltak jellemzőbbek, addig napjainkban egyre gyakoribbak a teljes országot elborító káresemények. Ez komoly kihívás elé állítja a biztosítótársaságokat, ha a mezőgazdasági üzletág rentábilis működését, ezzel együtt a fennmaradását vesszük alapul. Márpedig hatékony kockázatkezelési rendszer nem létezhet a biztosítási termékek megfelelő integrálása nélkül. Ezt támasztja alá, hogy 2012-ben a törvényhozás új köntösbe öltöztette a magyarországi kárenyhítési rendszert, melynek része lett a piaci alapon köthető növénybiztosítás is, amire állami támogatás igényelhető.
Kárenyhítés kontra kártérítés
A rendszer hatékonyságának gátja egyrészt az, hogy éves szinten országosan akár 100-150 milliárd Ft kár is keletkezhet, de egy kevésbé káros évben is bekövetkezik 60-80 milliárd Ft értékű hozam – illetve bevételkiesés. Ennek a legnagyobb részét a regionálisan jelentkező, de óriási területeket elborító kockázatok – mint például a tavaszi fagykár – okozzák, aminek rendezésére az idén 24 milliárd Ft-ot különített el a szaktárca. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 10-12 milliárd Ft díjbevételből gazdálkodnak évente a biztosítók, azaz alapvetően ebből a keretből rendezik a károkat, akkor könnyen belátható, hogy csak korlátozottan áll rendelkezésre forrás, illetve biztosra vehető, hogy sok gazdálkodó számára csalódást fog okozni a rendszer. Főként azoknak, akik kizárólag az államtól kapott kárenyhítésre rendezkednek be. Ugyanis míg az állami rendszer összüzemi szinten 30%-os kiesés esetén ad juttatást korlátozott feltételek és keretösszeg mellett, addig egy biztosítási konstrukció az adott növényállomány károsodott részén bekövetkező 5% mérték feletti károk esetén is adhat jó minőségű térítést, persze kárfajtától függően.
Az állam úgy próbálja az öngondoskodás irányába terelni a gazdákat, hogy a jogosultság esetén járó kárenyhítési hozzájárulás teljes összegű kifizetésének feltételéül szabja az adott növényre és egy jellemző káreseményre szóló biztosítási szerződés meglétét. Ennek hiányában csak a juttatás 50%-át fogja kifizetni a károsultnak. De ne gondoljuk, hogy ez a térítési összeg nagyságrendileg paritásban van a biztosító által nyújtható szolgáltatással, mert nagy valószínűséggel annak csak töredéke. Miért is? Egyrészt azért, mert a kárenyhítési összeg az illetékes szerv által elismert kár mértékének csupán 80%-a lehet, illetve ezt tovább árnyalja, hogy a hivatal által elismert kár számításának az alapja a károsodott növények számított referenciahozamának és a miniszter által kihirdetett elszámoló árának a szorzata, ez pedig jelentősen alulmaradhat a biztosításkötés során feladható értékhez képest. A konverziót tovább rontja, hogy a számolt kárenyhítési hozzájárulás mértéke a rendelkezésre álló forrás miatt tovább zsugorodik, és persze ne feledjük el, hogy a jogosultság feltételeként a hivatal által számított összüzemi szintű 30%-os bevételkiesést feltétlen szükséges elérni, ami egy nem tiszta profilú gazdaság számára sokszor nehezen teljesül. Ennek megfelelően logikus döntés lehet egy növénybiztosítási konstrukció megkötése.
A cikksorozat második részében a biztosítások áráról, azok megtérüléséről és a lehetséges támogatásokról lesz szó. Olvassa el a teljes cikket, és kerüljön képbe a növénybiztosításokkal kapcsolatosan Ön is!
A cikksorozat második részét olvassa el IDE kattintva, a harmadik részt pedig ITT érheti el!
Szerző: Surmann Árpád, Agrisk.hu portálvezető, agrárbiztosítási szakértő
