Vajon ki számol utána, hogy a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a területen. Ennek legnagyobb része káliumban gazdag szár, de jelentős a gyökerek mennyisége is. Ezt a tömeget nem elég talajművelő eszközökkel a talajba keverni vagy leforgatni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a benne található értékes, szerves formájú tápelemek lehető legnagyobb hányada az utóvetemény rendelkezésére álljon, melyet csak talajbaktériumok használatával tudunk. […]

A Virtuális Határszemle sorozatunk következő részében a Pótsúlyozási Kalkulátor alkalmazás használatát mutatjuk be. Az alkalmazás célja, hogy megkönnyítse a partnerek számára a termelés optimalizálását. A gépek esetében a megfelelő erő- és munkagép-beállítást, a KITEJet használatánál a folyékony tápanyag-kijuttatást, valamint a megfelelő dózisú mikrogranulátum adagolását biztosítja. […]

Az aratást követően, mikor a termény már lekerült és a hátramaradt szalma betakarítása is megtörtént, a tarlóhántás következik. A tarlót lehetőleg mindig érdemes elmunkálni, mert a tarlóhántás egyben kezdete is az elkövetkezendő év talaj-előkészítési tevékenységének. A feladat a tarlómaradványok zúzását követően, vagy azzal egy időben végezhető el. A tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz – tárcsa, ásóborona, szántóföldi kultivátor – alkalmas. Egy régi mondás szerint a tarlóhántás felér egy kiadós esővel. […]

A tarlómaradványok kezelése, megtartása, a talajba juttatása több szempontból is kulcsfontosságú a szántóföldi növénytermesztésben. […]

Most kell elkezdeni a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat, s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik. […]