Növényvédelmi szempontból kedvező év volt a gazdálkodók számára az idei. Talán ennek is köszönhető, hogy a biológia növényvédő szerek piacának növekedése a várakozások alatt maradt. Ellenben a Biocont Magyarország Kft. mintegy 15%-os forgalomnövekedést ért el. Ennek okairól, valamint a jövő évről Najat Attila ügyvezetővel beszélgettünk. […]

Az alma nem csupán kitűnő élelmi rost és vitaminforrás, hanem számos hasznos mikroorganizmust, főleg baktériumot is tartalmaz. Mivel a nyersen fogyasztott élelmiszerekből a szervezetbe jutó baktériumok hosszabb-rövidebb ideig meg is telepedhetnek benne, az alma mikrobiális összetétele a bélflórán keresztül közvetlen hatással van rá. Ám nem minden alma hat ugyanúgy. Ahogy az emberi bélflóra, az almában élő mikrobiális közösség – más szóval mikrobiom – is egyedi és változó. Ráadásul egy 2019-ben publikált kutatás szerint az alma mikrobiális közösségére az is hatással van, hogy milyen termesztéstechnológiát használnak. […]

2015-ben a meghirdetett ökológiai pályázat hatására egy év alatt 48 százalékkal nőtt a biológiai gazdálkodásba vont, vagy arra átálló területek nagysága. Ennek ellenére még mindig kicsi ezek aránya Magyarországon, a rajtuk előállított érték pedig még kisebb. Az ökogazdaságok nagy része csak kaszáló. […]

Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját. Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat. […]

A kéntartalmú vegyületek a sertések számára nélkülözhetetlen elemek. Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kénforrások túlzott mértékű használata a takarmányban, mivel a szulfátok szubsztrátként szolgálhatnak a szulfátredukáló baktériumok fokozott kénhidrogén-termeléséhez, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére és a szennyvíz összetételére is. A francia takarmány-adatbázis alapján a nyers takarmányok teljes kéntartalma 0,5 g/kg-nál kevesebbtől 10 g/kg-ig terjedhet. Ezek a különböző kénértékek magának az anyagnak az összetételétől, de a származásától és/vagy feldolgozásától is függenek. A teljes gabonafélék (búza, kukorica) kéntartalma viszonylag alacsony, általában 1,3 g/kg közelében van. A gabonafélékből készült takarmányok, például a kukoricaglutén-liszt kéntartalma azonban meghaladhatja a 10 g/kg-ot. […]