Az alma nem csupán kitűnő élelmi rost és vitaminforrás, hanem számos hasznos mikroorganizmust, főleg baktériumot is tartalmaz. Mivel a nyersen fogyasztott élelmiszerekből a szervezetbe jutó baktériumok hosszabb-rövidebb ideig meg is telepedhetnek benne, az alma mikrobiális összetétele a bélflórán keresztül közvetlen hatással van rá. Ám nem minden alma hat ugyanúgy. Ahogy az emberi bélflóra, az almában élő mikrobiális közösség – más szóval mikrobiom – is egyedi és változó. Ráadásul egy 2019-ben publikált kutatás szerint az alma mikrobiális közösségére az is hatással van, hogy milyen termesztéstechnológiát használnak.
Az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet írta meg, hogy az „Arlet” fajtát vizsgálva a kutatók megállapították, hogy minden egyes almával nagyjából 100 millió baktériumot is elfogyasztunk. Mindezt függetlenül attól, hogy bio vagy konvencionális termesztésű gyümölcsről van szó. A baktériumok mennyiségében nincs jelentős különbség köztük. A különbség a változatosságban és az eltérő fajösszetételben van. Ugyanis hiába azonos a baktériumok mennyisége, ha a „minőségük” más. Az alma mikrobiomját alkotó baktériumokat rend és nemzetség szintjén összehasonlítva az eltérés már jelentős.
A hagyományos és biotermesztésű almából kimutatható baktériumtörzsek előfordulása és gyakorisága közötti különbség 40 százalék. Tehát a baktériumtörzsek majdnem fele valamiben különbözik: egyáltalán nincs jelen az egyikben a másikban pedig igen, vagy más mennyiségben fordul elő – írták. Az alma bakteriális életének legaktívabb helyszíne mindkét termesztési mód esetén a mag. A héjban és a gyümölcshúsban pedig a legváltozatosabb a baktériumtörzsek előfordulása.
A bioalma mikrobiomja változatosabb
Összességében elmondható, hogy a bio termesztésű alma mikrobiomja változatosabb, tehát többféle baktériumot tartalmaz a hagyományos almánéál. Továbbá nagyobb arányban fordulnak elő benne olyan közismerten jótékony hatású baktériumok, mint például a Lactobacillus-ok, amelyeket több probiotikus készítmény is tartalmaz. A baktériumok azon rendje (Enterobacteriales), ahová az élelmiszerfertőzésekért felelős taxonok is tartoznak, azonban nagyobb mennyiségben volt jelen a hagyományos termesztésű almában. Ennek valószínűsíthetően az is az oka, hogy a változatosabb mikrobiom jobban kedvez a Lactobacillus-ok szaporodásának, amelyek kompetíció útján gátolják az élelmiszer-eredetű patogén mikroorganizmusok szaporodását.
Figyelembe véve, hogy mennyire fontos az egészséges bélflóra, a jótékony hatású baktériumok pótlása nélkülözhetetlen a szervezet számára. A bio alma így nemcsak környezeti fenntarthatósága és vegyszermentessége, de változatosabb és kiegyensúlyozottabb mikrobiális összetétele miatt is előnyösebb választás konvencionális társánál – írta az ÖMKi.
