Joachim Rukwied a Német Gazdaszövetség (Deutscher Bauernverband) elnöke figyelemfelkeltően erős nyilatkozatban hívta fel a figyelmet Ukrajna uniós csatlakozásának veszélyeire. Véleménye szerint Ukrajna belépése a családi vállalkozások „kilépését” fogja jelenteni.
Miután az Európai Bizottság a múlt héten a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával, Rukwied november 15-én az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jövőjéről tartott sajtótájékoztatón figyelmeztetett ennek a lehetséges lépésnek az agrárgazdasági következményeire. Rámutatott arra, hogy Ukrajna óriási agrárpotenciállal rendelkezik, valamint hogy az országban működő gazdaságok mérete többszöröse egyes EU-tagországok átlagos üzemméretének. Így a befogadás azt jelentené, hogy egy olyan agráróriást integrálnának az EU-ba, amely más struktúrákkal rendelkezik, egészen a több 100 ezer hektáros gazdaságokig. Ennek következményeként egy olyan Közös Agrárpolitika, amelynek Ukrajna is része lenne, megvalósíthatatlan, hacsak nem a jelenlegi uniós országok gazdaságainak a rovására történik majd – olvastuk a FruitVeb weboldalán.
A KAP jövőjéről tartott sajtótájékoztatón Rukwied azt is elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika következő finanszírozási periódusával (2028-2034) kapcsolatos javaslataikat az EU jelenlegi állapotának megfelelő nyújtották be a Bizottságnak, és nem vették figyelembe a csatlakozás lehetőségét – tekintet nélkül arra, hogy az EU 2030-ra tűzte ki annak határidejét, hogy “az Európai Unió készen álljon a csatlakozásra”.
A német gazdaszervezetek és politikusok között széles körű egyetértés van azt illetően, hogy a KAP jelenlegi formájában fenntarthatatlan lenne egy ukrán csatlakozás esetén. Elég csak a közvetlen kifizetésekre gondolni, amelyeket kifizetése területi alapon történik – ezekkel vajon mi lenne, ha Ukrajna a hatalmas területeivel belépne az Unióba.
Teljesen más hangot üt azonban meg a Német Mezőgazdasági Minisztérium, amely Ukrajna csatlakozása mellett áll ki, mondván, az ukrán belépés kiváló lehetőség lenne arra, hogy fundamentális reformokat hajtsanak végre a Közös Agrárpolitika rendszerében – és ennek egyik lépése például az lenne, hogy kivezetnék a jelenleg gyakran mindenféle kötelezettség nélküli direkt támogatások kifizetését. A kijevi kormány is hasonló hangot üt meg, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy Ukrajna csatlakozása erősíteni az Európai Unió agrárágazatát, és az Uniót globális szereplővé tehetné ezen a területen.
Rukwied szerint fekete csernozjom talajainak és olcsó munkaerejének köszönhetően Ukrajna mezőgazdasága olyan hatékonyan képes termelni, ami igen komoly versenyt jelent számos uniós tagállam számára, mint azt az ukrán gabona lengyel és magyar exportjának esete is mutatja. Rukwied arra is figyelmeztet, hogy az ukrán termékek nem felelnek meg számos olyan uniós előírásnak, amelyek a közösség polgárait védik, például a növényvédőszerek tekintetében, ezért tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkezne – bár uniós csatlakozása esetén elvileg az összes EU-s előírást be kellene tartania.
