A fatolvajlás időről-időre előkerülő probléma szerte az országban. Védekezni ellene nehéz, azonban érdemes néhány dologra odafigyelnünk, amely visszaszoríthatja. A téma most is aktuális, ezért cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Évente 1500 köbméter fát visznek el a fatolvajok a pilisi parkerdőből, és ezzel 30-40 millió forint kárt okoznak. Az elkövetők a kivágott és eltulajdonított faanyag anyagi értékén túl komoly természeti károkat is okoznak. A nem szakszerű kivágással az erdők ökológiai egyensúlya megbomlik, sok visszamaradó fa megsérül vagy károsodik, veszélyeztetve a természetes élőhelyeket és sokszor a védett növényeket is. Előfordul, hogy a folyamatos lopások következtében annyira kiritkul a faállomány, hogy az erdészeteknek újra kell erdősíteniük az adott területet. Sajnos ez nemcsak a Pilisben probléma, hanem országszerte.
Nemcsak a téli hónapokban kell tartanunk a tüzifatolvajoktól. A téli időszakban megnő azoknak a száma, akik valóban az otthonuk fűtésére használják fel a lopott faanyagot. A „hivatásos” tolvajok viszont egész évben dolgoznak, ők sokkal dörzsöltebbek, nehezebb is elkapni őket. Belőlük jóval kevesebb van, viszont az általuk okozott kár sokkal jelentősebb.
A törvény viszont nem tesz különbséget közöttük. Ugyanúgy lopásnak számít, ha valaki csak a száraz, lehulló gallyakat szedi össze, mint ha kivágna egy élő fát, hogy később értékesítse. Ez pedig a büntető törvénykönyv szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, illetve az elkövetőre erdővédelmi bírságot szabnak ki. Ha azonban a fatolvajok például egy védett fajhoz tartozó növényt taposnak le, akkor már természetkárosítást követnek el, melyért három évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.
Május végén Ecseg külterületén lévő erdőterületről vittek el fákat, Veszprém megyében pedig krosszmotoros fatolvajok loptak.
A fatolvajlás visszaszorításáért minimálisan annyit tehetünk, hogy nem vásárolunk platóról árult tűzifát számla nélkül. Mindig megbízható forrásból szerezzük be az árut!
