Június 9-én jelent meg a 2020. évi LII. törvény, amely a kockázatkezelési eszköztár negyedik eleme, a krízisbiztosítás számára teremti meg jogszabályi hátteret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői összefoglalták a négypilléressé alakult Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer legfontosabb tudnivalóit. A rendszer első két eleme a növénytermesztés tárgyévi hozamait mérséklő, már bekövetkezett időjárási károk enyhítését célozza. A pillérekben ötvözik az öngondoskodás és a szolidaritás elveit.
I. pillér: Az első elem, a mezőgazdasági kárenyhítés a növénytermesztést folytató gazdák kockázatkezelési közösségét hozza létre, a nagyobb gazdálkodók számára kötelező tagsággal, a kistermelők számára pedig önkéntes csatlakozási lehetőséggel. A kárenyhítésben érintett tag mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulást fizet a kárenyhítési alapba. Az állam pedig a termelők által befizetett hozzájárulást ugyanakkora összeggel kiegészíti, azaz „megduplázza”. A kárenyhítési alapból a károsodott termelő számára – a korábbi évek referenciahozamát alapul véve – nyújtható, legfeljebb a bekövetkezett kár 80 százalékát kitevő kárenyhítési juttatás, amennyiben a tárgyévi hozamcsökkenés a 30 százalékot meghaladja. A kárenyhítési kifizetési kérelmek beadása tárgyév novemberében esedékes. A kárenyhítési juttatás kifizetése pedig a tárgyévi összes kárenyhítési kérelem beérkezését és elbírálását követően, a termelési évet követő év tavaszán történik meg.
II. pillér
A második elem, a növénybiztosítások díjtámogatása az öngondoskodást erősítve helyezi magasabb szintre a termelői kockázatkezelést. A növénybiztosítás valódi biztosítási szolgáltatást jelent, amely akár a károsodott terület értékének 5 százalékát meghaladó mértékű kár esetén is nyújthat kártérítést. Ráadásul azt a biztosító a kár lezárását követően, jellemzően a károsodott növény betakarítását követő két héten belül kifizeti a szerződő számára. A két pillér együttműködésének eredményeként a növénybiztosítás a biztosítással nem fedezett kockázatok esetében is növeli a termelői kockázatkezelést, mert növénybiztosítás hiányában az I. pillér kárenyhítési juttatásának csak a felére jogosult az a gazda, akinek nincsen biztosítása.
III. pillér
Az MKR káreseményt követő első két pillérét 2018 óta egészíti ki a „megelőző” pillér, az Országos Jégkármérséklő Rendszer. Ez a 2018-as termelési évtől mérsékli a jégkárok mértékét az ország teljes területén. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium közösen működteti, az ország 986 pontjára telepített talajgenerátorok hálózatából áll. Ezzel a mezőgazdaságon kívül a lakossági, ipari, állami és önkormányzati létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat egyaránt védik minden év április 15. és szeptember 30. között. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerről további információk a NAK 2019-es mezőgazdasági kézikönyvében olvashatók.
Fejlesztési igény
A NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet 2020. áprilisi adatai alapján a 2019-es termelési évben a gazdálkodók összesen 15,7 milliárd forintot költöttek biztosításra. Ebből 11,6 milliárd forint növénybiztosítási díj után jár a termelőknek a biztosítási díjtámogatás. A díjtámogatásra rendelkezésre álló 5 milliárd forint szűkössége miatt, a biztosítási konstrukciótól függően a befizetett biztosítási díj 40-55 százalékát kapták vissza a gazdák a Magyar Államkincstártól. A statisztikai kiadványból az is kiderül, hogy a 2019-ben az előző évinél 38 százalékal több, 7,5 milliárd forintot meghaladó mértékben történt kárkifizetés. Eznek zömét, 6,6 milliárd forintot a növénybiztosítási károk után fizették ki a biztosítók.
Bár a 2019-es évi kárenyhítési juttatások kifizetései – néhány II. fokú eljárás miatt – még nem zárultak le, azonban egyértelműen elmondható, hogy a tavalyi év során a korábbi évek átlagának majd kétszerese, közel 8 ezer darab jogos kárenyhítő juttatás iránti kérelem érkezett be a MÁK-hoz. Ezek után minden korábbinál több, összesen 15 milliárd forintot meghaladó mértékű kárenyhítési juttatás kifizetése történt meg a károsult gazdálkodók számára. További 5 milliárd forint kifizetését azért kellett visszatartani, mert az érintett gazdák nem rendelkeztek megfelelő növénybiztosítással, így nem voltak jogosultak a teljes kárenyhítésre.
A 2019-es viszontagságos időjárás a jégkármérséklő-rendszer működésén is meglátszott
A tavalyi 169 napos védekezési szezonban, országos szinten, 101 napon kaptak riasztást a generátorkezelők. Ez átlagosan heti négy napot jelent. A megyei adatok azt mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát üzemeltek a generátorok. A legkevesebbszer, 227 órán át Győr-Moson-Sopron megyében kellett bekapcsolva tartani azokat. A rendszer 2019-es, második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg a 2015-2017-es átlag 32 százalék felett volt. Így a statisztikák szerint a jégkármérséklő-rendszer használata nélküli utolsó három év átlagához viszonyítva ez arány több mint 60 százalékkal csökkent.
A 2018-asnál is szélsőségesebb tavalyi időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kárbejelentés közel kétszeresére (90 százalékkal) növekedett: 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt. 2019-ben a jégkárarány a zivatarkárokon belül a 2018-as évhez képest mintegy 50-ről 44 százalékra csökkent. Ugyanez a szám 2015-2017-ben több mint 84 százalék volt.
A NAK falugazdász-hálózata több, mint 113 ezer kistermelő gazdálkodását segíti. A korábbi évek időjárási kockázatának növekedését látva gazdák kockázatkezelési tudatosságának fokozása a kamarának is kiemelt célja, hiszen így a gazdálkodókon kívül családjuk és a vidék jelentős szegmensének jövedelme is kiszámíthatóbbá válik.
Az MKR rendszer felülvizsgálatai során egyértelművé vált annak fejlesztési igénye. Ezt a célt szolgálja egyrészt a növénybiztosítások díjtámogatására rendelkezésre álló forrás 40 százalékos bővítése, amelyre 2020-ban már 7 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére. A forrásemelés jogosságát igazolja, hogy a NAK-nál is egyre többen érdeklődnek a biztosítási védelem után, az idei évben már több mint 2 ezer gazdának nyújtottak ilyen jellegű szolgáltatást.
Az MKR korábbi jelentős hiányossága volt, hogy csak a növénytermesztés időjárási kockázatait kezelte, de nem segítette például az árfolyamváltozás miatti jövedelemcsökkenést és nem nyújtott megoldást az állattenyésztés kockázataira sem.
A 2020. évi LII. törvény június 9-i elfogadásával a megalapozott krízisbiztosítási rendszer termelési ágtól függetlenül nyújt kompenzációs kifizetést minden mezőgazdasági termelőnek, amennyiben a tárgyévi jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben eltér a megelőző évek átlagjövedelméhez képest. Tehát krízishelyzet miatti kompenzációra lehet jogosult a madárinfluenzától vagy afrikai sertéspestistől sújtott állattenyésztő vagy a piacát veszítő idénygyümölcs-termesztő gazdálkodó egyaránt.
IV. pillér
Az új törvényben fontos részlet a gazdálkodók számára, hogy a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben bejelentett terület legalább felére kiterjedően, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően, az adott kárenyhítési évre vonatkozóan, nem köt az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. A módosítással fel lettek sorolva a mezőgazdasági biztosítással kapcsolatos jellemző káresemények.
Az Mkk. törvény kiegészítésével lefektetik a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer alapjait
Az állam a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelem-ingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert működtet. A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-ig történő benyújtásával, hároméves időtartamra önként csatlakozhat.
A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,
- a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,
- a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette, és
- a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől.
A krízisbiztosítási kompenzáció összege, amennyiben az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik, legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka. A mezőgazdasági termelőnek a jövedelemcsökkenés meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv részére adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évekre vonatkozó mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadatairól, éves átlagos állatlétszám adatairól és a használatában lévő földterülete adatairól. A 2020. évi LII. törvényről bővebben itt lehet olvasni.
A krízisbiztosítási rendszer részletes működését szabályozó végrehajtási rendeletek kidolgozása még folyamatban van, a rendszer indulása 2021-ben várható – írta a NAK.
