A Halak Vándorlásának Világnapja 2022. május 21-én van. Ezt megelőzően május 20-án, pénteken nagyszabású rendezvényt tartottak a Győr-Moson Sopron megyei Denkpál hallépcsőnél. Az eseményen a résztvevő általános iskolás tanulók hal alakzatban álltak fel és integettek az ég felé. A rendezvény végén 100 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába. Az egyik fő üzenet a programon az volt, hogy a halak szabad mozgását biztosítani kell a megfelelő táplálkozásuk és szaporodásuk érdekében.
A halvándorlás világnapján (május 21.) az átjárható folyók és a halak vándorlásának kapcsolata kerül a figyelem középpontjába. A világnap alkalmából pénteken először Pannonhalmi Miklós, a vízügy nyugalmazott szakértője tartott előadást Győrben – írta a Kisalföld portál. Ezt követően az ásványrárói halátjárónál, a 2019-ben felállított vizasziluett mellett a győri tulipános és gyakorló-, illetve az ásványrárói iskola alsósainak magyarázta el a halátjárók fontosságát.
Veszélyeztetett halfaj, halátjárók segítik
A szakértő elmondta, hogy a legtöbb vándorló halfaj veszélyeztetett, különösen az emberi beavatkozások hatására. A halak szabad mozgását azonban biztosítani kell a megfelelő táplálkozásuk és szaporodásuk érdekében. A vándorlás szabadsága az élő, termékeny folyók jellemzője.
Győr-Moson-Sopron megyében harmincnál több halátjáró épült a Duna szlovákok általi elterelése óta a Szigetközben, a Rábán, öntözőcsatornákon, az első a dunakiliti fenékküszöbnél. Az ásványrárói átjárón többek között márna, sügér, csuka, menyhal úszik át ívásra egész évben, a legritkábban nyár végén, ősz elején.
A program élő hallánccal zárult: a a Győri Tulipános Általános Iskola és a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola alsó tagozatából érkezett mintegy 45 tanuló egymás kezét fogva hal alakzatban állt fel és integetett az ég felé.
A Szigetközben komoly állománycsökkenés volt, fontos feladatok vannak a fejlesztésért
A Denkpál hallépcsőnél előadások várták az érdeklődőket a világnapon. Heilmann Diana, az EU Duna Régió Stratégia „Vízminőség” szakmai terület munkatársa arra mutatott rá, hogy a vándorló halak védelméért milyen intézkedéseket tesznek a különféle munkacsoportok.
A kecsegét a kilencvenes évek kezdetéig jelentős mennyiségben fogták a szigetközi halászok, de a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően egy éven belül gyakorlatilag eltűnt a Gönyű fölötti folyószakaszon – hívta fel a figyelmet dr. Guti Gábor, az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport vezetője.
Kiemelte: a kecsege ma már nem fogható és veszélyeztetett halfaj. A szakember által vezetett kutatócsoport célja ezen a helyzeten változtatni, hogy újból legyen a Szigetközben kecsege.
A hatékony halátjárók, ökológiai folyosók kialakítása is fontos ebben a folyamatban. A cél az önfenntartó halállomány Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) szakértője emlékeztetett a Duna elterelésére és annak következményeire: az azóta eltelt 30 évben a hullámtéri ágrendszer vízpótlását hatékonyan sikerült javítani. Az esemény keretében a résztvevők megtekinthették a denkpáli hallépcsőt, majd zárásaként jelképesen 117 – összesen 100 kilogramm – kecsegét telepítettek a Dunába a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége támogatásával. Dr. Guti Gábor hozzátette: e mostani haltelepítés még nem oldja meg a kérdést, a cél az önfenntartó halállományok létrehozása.
A rendezvényről videó is készült:
