Az Európai Parlament szeptember 12-én megszavazta a megújuló energia-irányelv módosítását, ezzel is segítve az európai zöld megállapodásban és a REPowerEU tervben vállaltak teljesítését. A Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája közleménye szerint a tervezett intézkedéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is. A nemzeti hatóságoknak 12 hónapon belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását, amennyiben azok megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületen találhatók. Az eljárás időtartama máshol sem haladhatja meg a 24 hónapot.
Ezeket a környezetvédelmi változásokat várják
A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával.
A parlamenti módosítások miatt a tagállamoknak innovatív megújuló energia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. A Ház továbbá a kritériumok szigorítását szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan, hogy az EU ne támogasson nem fenntartható gyakorlatokat. A képviselők véleménye szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.
A jelentéstevő szerint
Markus Pieper (Németország): „A nagyobb energiafüggetlenség és a CO2-csökkentés érdekében megemeltük a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseinket. A megújuló energiaforrásokat kiemelt közérdeknek nyilvánítottuk, és ezzel egyszerűsítettük az engedélyezési folyamatot. Fókuszunkban a szélenergia, a fotovoltaika, a vízenergia, a geotermikus energia és az árapály-áramlatok állnak. A fából származó biomassza továbbra is megújuló energiának minősül. A ‘pozitív csend’ elvének megfelelően a beruházásokat jóváhagyottnak tekintik, ha nincs adminisztratív visszajelzés. A jövő tágas, semmi sem lehetetlen. Most sürgősen szükségünk van az uniós villamosenergia-piac kialakítására és a hidrogénre való azonnali átállásra a zöldebb átmenet érdekében.”
A következő lépések
Az irányelvet a képviselők 470 szavazattal, 120 ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el. Ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen, a jogszabályt a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia. A képviselők 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban.
Háttér
A jelenleg hatályos jogszabály felülvizsgálata az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag miatt vált szükségessé, amely a meglévő éghajlatvédelmi és energiaügyi jogszabályokat hozzáigazítja ahhoz az új uniós célkitűzéshez, amely szerint hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Ennél is magasabb célérték szerepel a REpowerEU csomagban, amely a háborúra való tekintettel csökkentené az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való európai függőséget. A megújuló energia-irányelv most elfogadott új változata a megújuló energiaforrások kiaknázásához szükséges jóváhagyási eljárás lerövidítéséről is rendelkezik.
Konferencia Európa jövőjéről
A jelentés elfogadásával a Parlament az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek megfogalmazott, az EU zöld átállásának felgyorsítására irányuló polgári elvárásoknak tesz eleget, különösen az alábbiak révén: a megújuló energiába, a kőolaj- és földgázimportra irányuló beruházások növelése az energiahatékonysági projektek és a tiszta és megújuló energiaellátás bővítése révén, az elektromos infrastruktúra minőségének és összekapcsolhatóságának javítása a megújuló energiaforrásokra való áttérés lehetővé tétele érdekében, a megújuló energia előállítását szolgáló technológiákba való beruházás, például a zöld hidrogén hatékony előállítása és felhasználása, az új környezetbarát energiaforrások és tárolási módszerek feltárásába való beruházás révén – írták.
