Miért nem vedlik egy ló? Itt lenne az ideje…

Jön a tavasz – és a vedlési időszak. Egy idősebb ló tulajdonosának érdemes odafigyelnie a szőrváltás mikéntjére, ugyanis több dologról árulkodhat – figyelmeztet a lovasok.hu oldalon megjelent írás. Ha ugyanis bizonyos hormonokból túl sok vagy túl kevés van, a szervezet nem tudja fenntartani az egyensúlyt, és rendellenességek lépnek fel.

Az endokrin rendszer olyan szerveket foglal magába, mint például a hipotalamusz, az agyalapi mirigy (hipofízis) és a pajzsmirigy. Ezek irányítják a szervezetet olyan módon, hogy bizonyos szerveket, folyamatokat befolyásoló hormonokat bocsátanak ki, adott feladatok elvégzésére. Ha a hormonokból túl sok, vagy túl kevés van, a szervezet nem tudja fenntartani az egyensúlyt, és rendellenességek lépnek fel.

Fontos felmérni a ló takarmányfelvételét, amibe beletartozik a széna, a legelő (és annak minősége), az abraktakarmány, a kiegészítők, és nem utolsósorban a nasi is.
Fontos felmérni a ló takarmányfelvételét, amibe beletartozik a széna, a legelő (és annak minősége), az abraktakarmány, a kiegészítők, és nem utolsósorban a nasi is. (Fotó: Pixabay)

PPID vagy Cushing-szindróma, metabolikus szindróma

Lovaknál a két leggyakoribb endokrin probléma, a PPID vagy Cushing- kór, valamint a metabolikus szindróma. Egyik leggyakoribb tünete, a visszatérő savós patairha-gyulladás (laminitis).

A takarmányozás nagyon fontos, a laminitishez kapcsolódó endokrin rendellenességek megelőzésében és kezelésében. Kutatások szerint, a Cushing-kóros vagy metabolikus szindrómás lovak 50-80%-a laminitisben szenved. Emiatt fontos felmérni a ló takarmányfelvételét, amibe beletartozik a széna, a legelő (és annak minősége), az abraktakarmány, a kiegészítők, és nem utolsósorban a nasi is.

A megfelelő kondíció fenntartása érdekében, lehetőleg kerülni kell az extra csemegék túlzott adagolását.

Laminitis

A legeléssel összefüggő laminitist, az emészthető szénhidrátban (cukrokban) gazdag fű elfogyasztása után fellépő, – az emésztőrendszer baktérium flóra megváltozásából eredő – gyomor- és bélrendszeri zavarok váltják ki. Megfigyelések szerint az inzulinrezisztens állatok érzékenyebbek a betegségekre, míg a normál inzulinérzékenységű lovaknál kisebb valószínűséggel fordul elő a probléma.

A PPID jellemzően 15 évnél idősebb lovaknál alakul ki. Egyes kutatások szerint az ilyen lovaknak akár a 20-30%-a is érintett lehet. Az érintett állatok agyalapi mirigye megnagyobbodik, és nagy mennyiségű mellékvese- és más agyalapi mirigy hormonokat szabadít fel, amelyek arra „utasítják” a mellékveséket, hogy termeljenek még több kortizolt (más néven stresszhormont).

A túlzott hormontermelés eredményeként, különböző problémák merülnek fel:

  •  hosszú, göndörödésre hajlamos szőr
  •  elégtelen vedlés
  •  visszatérő laminitis (savós patairha-gyulladás)
  •  izomtömeg elvesztése a háton és a fartájékon
  •  gyakori a megnövekedett vízfogyasztás és a nagy mennyiségű vizelés
  • a meggyengült immunrendszer miatt gyakoribbak a fertőzések
  •  lassú sebgyógyulás
  •  teljesítménycsökkenés, egészen a letargikus állapotig

Ezenkívül a PPID súlyosbítja az inzulinszabályozási problémákat, az arra genetikailag hajlamos pónik és lovak esetén.

Egyfajta jóléti betegség

A PPID-s lovaknál kiemelten fontos odafigyelni a takarmányozásra. (Érdemes megemlíteni, hogy a Cushing-kór egyfajta jóléti betegségnek számít: a vadon élő lovaknál még nem diagnosztizáltak Cushing-kórt. Ott ugyanis a szénhidrát és egyéb tápanyagok bevitele összhangban van a ló szükségleteivel.)

Kerülni kell az olyan étrendet, amelyekből gyorsan felszívódó szénhidrátokhoz juthat (kukorica, zab, árpa, cukorrépa, friss legelő…stb). Helyette a rostban gazdag takarmányokat kell előnyben részesíteni: lucernaliszt, rizskorpa, szójahéj stb). A zsír értékes kalóriaforrás lehet, mert nem vált ki inzulinválaszt. (Érdemes lehet olyan tápot választani, amelynek 12% alatt van a szénhidráttartalma és minimum 6% nyers zsírt tartalmaz).

Hogyan lehet kideríteni, hogy Cushing-kóros-e egy ló?

Csak az állatorvos tud határozott diagnózist felállítani a Cushing-kórról. Tulajdonképpen egy vérvizsgálatból megállapítható. A mintát az ACTH hormonra vizsgálják. Figyelemmel kell lenni arra azonban, hogy az ACTH hormon szintje erősen évszakfüggő.

A hagyományos gyógyszeres kezelésen túl, a PPID-s lovak kezelésében segítséget nyújthat a barátcserje (Vitex agnus-castus) termése. Ez a növény hormonokat nem tartalmaz, ellenben vitexin és kaszticin hatóanyagai jótékony hatással vannak az agyalapi mirigy hormontermelésére, ezáltal oki terápiát tesz lehetővé.

Számos klinikai kísérlet kimutatta, hogy a Cushing szindrómában szenvedő lovaknak csökkentek a tünetei, valamint kedvező irányba befolyásolta a szervezetük működését.

(Forrás: lovasok.hu)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Lótartók 10 pontja Tudta, hogy 10 fő tulajdonság határozza meg a ló viselkedését? Akár tapasztalt lótartó, akár kezdő, a júliusi Lovas Nemzetben megjelent Kormos Ferenc ...
Hasznos, de veszélyes is lehet a katicabogár A levéltetvek, talán a gyermekkorban hallott mesék miatt, legkedvesebb és legismertebb ellensége a katicabogár. Viszont a lótartókon kívül kevesen tud...
Éltető etetés – 1. rész Érdekes cikket találtunk a Lovas Nemzet legfrissebb számában az idős lovak takarmányozásának sajátosságairól. Tudja például, hogy melyek az öregedés j...
Éltető etetés – 2. rész Érdekes cikket találtunk a Lovas Nemzet legfrissebb számában az idős lovak takarmányozásának sajátosságairól. Az előző részben már megtudhatta, hogy m...
Természetes lókiképzés – Jobbos lovak Sok lovas tesz fel olyan kérdéseket, amelyek az „ijedős”, bizonytalan, félős, elrohanó lovak kérdéskörét feszegeti. Ebben az írásban összefoglaló módo...
Segítség, megsérült a lovam! Mit tegyen, ha lesántul a lova, vagy ha felmerül a csontrepedés veszélye? Mikor kell mindenképp állatorvoshoz fordulni, és mikor orvosolható a baj ott...