Medárd nyomása enyhül, jó arató idő érkezik

A múlt hét második felében főként a keleti országrészben kialakult felhőszakadások ismét megnehezítették a mezőgazdasági munkákat, többfelé rendkívül sárossá vált a talaj. A szombat óta tartó csapadékmentes időben azonban már száradni, szikkadni tudott a felszín. A száraz időt csak átmenetileg szakítja meg egy hétfőn este érkező hidegfront, mely ismét a Dunától keletre okoz majd többfelé jelentős csapadékot. Utána azonban visszatér a napos, mérsékelten meleg száraz időjárás, mely ideális a betakarítási munkák szempontjából.

Úgy tűnik, megenyhült Medárd, a múlt héten már nem esett minden nap valahol az országban, kedden, szerdán, szombaton és vasárnap jellemzően száraz időjárás uralkodott. A többi napon azonban többfelé hullott jelentős mennyiségű csapadék, főként csütörtökön és pénteken alakultak ki nagyobb felhőszakadások elsősorban a keleti országrészben, rövid idő alatt 30 mm-nél nagyobb mennyiségekkel. A Dunántúl nagy részén és a középső országrészben is nagy területeken azonban alig esett. Ez a tendencia már közel két hete megfigyelhető, hogy a keleti, főként északkeleti országrészben esik nagyobb mennyiség, míg a Dunántúl főként keleti és északi tájain alig esik. Az egyenetlen csapadékeloszlásból adódóan a talajok nedvességtartalma is nagy eltéréseket mutat az ország egyes részei között főként a felszín közeli rétegekben. Bár a belvízzel elöntött területek nagysága csökkent, még mindig elég sáros a talaj a Tiszántúl jelentős részén, északkeleten, és foltokban a Nyugat-Dunántúlon is. A felső fél méteres réteg is telített az említett tájakon, ugyanakkor a Dunántúlon nagy területen a növények számára hasznosítható vízmennyiség 50%-át sem éri el a nedvességtartalom ebben a rétegben. A felső egy métert tekintve azonban az ország nagy részén jónak mondhatók a nedvességviszonyok.
Hőmérséklet tekintetében nagy változás nem történt a múlt hét második felében a megelőző időszakhoz képest. Pénteken a Nyugat-Dunántúlon éreztette hatását, egy hidegfront, amely mögött szombaton már országszerte visszaesett kissé a hőmérséklet, de vasárnapra ismét mindenütt visszatért a kánikula, ami segíti a felázott területek száradását, szikkadását – olvastuk a met.hu előrejelzésében.

Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. július 5-én (mm)
Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. július 5-én (mm)

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa és a repce aratása már javában zajlik, ahol a sár lehetővé teszi a kombájnok munkáját, és az őszi búza betakarítása is megkezdődött. Az őszi vetésekre most már a száraz és meleg időjárás az ideális az érés zavartalan befejeződéséhez és az aratáshoz. A kapás növények a csapadék és a meleg idő hatására rengeteget fejlődtek az elmúlt néhány hétben, sokat egységesedtek is az állományok. A napraforgó egyre többfelé virágzik, a kukorica pedig már embermagasságú a jó vízellátottságú területeken, és a címerhányás fenológiai fázisában van. A gyümölcsök közül érik a kajszi, a kései meggy, a málna, a bogyós gyümölcsök és már az árpával érő körte is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg igen erőteles növekednek indult az országban az utóbbi napok meleg időjárásának hatására. Jelenleg többnyire 620 és 720 foknap között van az országban a hőösszeg. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbség rohamosan nő az országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-60 foknapos az elmaradás, a Dunántúlon kisebb, míg északkeleten nagyobb az eltérés, amit az idén a meleg idő kései érkezése okozott. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, csak a déli országrészben látszik helyenként 40 foknapot meghaladó többlet, míg az ország nagy részén 30 foknap alatt van a jellemzően pozitív eltérés. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be, de a tavalyihoz képest északkeleten jócskán van késés.

A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek sokéves átlagtól vett eltérései 2020. július 4-én (foknap)
A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek sokéves átlagtól vett eltérései 2020. július 4-én (foknap)

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon. A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve, majd az érés utolsó szakaszára megérkezett a kánikula.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), annyi, ami épp elég, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A kukorica fejlődését júniusban nedvességhiány nem korlátozta, de a Dunántúlon már ismét jól jönne a csapadék, a Kisalföldön a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka kevesebb, mint a fele az optimálisnak, és ismét kezd kritikusan kiszáradni a talaj felső rétege. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, így a növény jelenleg többnyire szép állapotban van, és a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

Az előttünk álló héten hidegfrontok szakítják meg a napos, száraz időjárást. Hétfőn este északnyugat felől éri el a Kárpát-medencét egy hidegfront, melyhez kötődően kedd délig sokfelé várható csapadék, keleten este záporok, néhol heves zivatarok, felhőszakadások lokálisan akár 20-40 mm-es csapadékkal, míg nyugaton főként eső, zápor lesz a jellemző, melyből 2-7 mm valószínű. A front átvonulását megerősödő, átmenetileg viharossá fokozódó szél kíséri majd. Kedden nyugat felől csökken a felhőzet, ismét napos időre van kilátás, de a hőmérséklet közel 10 fokkal visszaesik, jellemzően 25 fok alatt alakul a legmelegebb órákban is. Szerdától ismét melegedés kezdődik, pénteken és szombaton visszatér a kánikula. A napos időhöz magas UV sugárzás társul majd. Csapadékra a jelenlegi számítások szerint csak szombaton van ismét kilátás, ekkor egy újabb hidegfront kapcsán alakulnak ki záporok, zivatarok. Addig a talajok száradására lehet számítani.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A napraforgó tizedét takarították be Komárom-Eszte... A Komárom-Esztergom megyében elvetett 11 ezer hektárnyi napraforgóból eddig csak 1300 hektárt takarítottak be, és a csapadékos idő a repce vetését is ...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...