Sokakban felmerült már a kérdés, hogy a lovak és az emberek elméje mennyire hasonlít egymásra. Ebben a cikkemben szeretnék rávilágítani arra, hogy a FreeHorseStyle elvei hogyan működnek a lovak képzése során és hogy ezek az elvek hogyan épülhetnek be az emberi élet mindennapjaiba.
Évek óta tanulmányozom a lovak viselkedését és észrevettem, hogy tele vannak mentális problémákkal. Sok múlt- és jelenbeli fájdalom, szorongás és meg nem értés befolyásolja cselekedeteiket, reakcióikat. Ha olyan lóval van dolgom, akinek berögzült egy negatív élmény, például a nyergelés kapcsán és már a nyereg láttán feszültté válik, menekülni szeretne, azt az elvet követem, miszerint egyszerűen érzéketlenítem számára a negatív élményt azáltal, hogy rengetegszer megismétlem vele apró lépésekre bontva azt. Így képes lesz újra a jelenben és nem a múltban gondolkozni, és egyre inkább elfogadja, hogy az, amit kérek tőle, számára nem okoz veszélyt.
Láthatjuk tehát, hogy a lovak munka közben sokszor nincsenek a jelenben, hanem valamelyik múltbeli fájdalmas eseménynél vannak leragadva. Így van ez nálunk, embereknél is. Túl sok frusztrációt tartunk magunkban, ezért sokszor egy-egy apró dolog hatalmas gondot tud okozni. Egyszerűen bekapcsol valami, és felszínre tör a sok-sok probléma. Amióta lovakkal foglalkozom, kifejezetten figyelem magamon ezt a jelenséget. Úgy tudnám leírni, mint egy hullámot. Bekapcsol valami, ami bánt, majd foglalkozom a dolgommal, szinte el is felejtem, ám egyszer csak megint bekapcsol. Fontos felismernünk ilyenkor, hogy ez nem a valóság, nem azért leszünk nagyon feszültek és mérgesek, mert kiborult egy pohár víz… sokkal de sokkal több van ez mögött. Azt ajánlom, hogy próbáljunk mérlegelve, átgondolva látni helyzeteket az élet minden területén. Gondoljuk végig, mi miért történhet és próbáljuk meg úgy kezelni, hogy az a lehető legkevesebb frusztrációval járjon számunkra.
Azt hiszem, sajnos ismerős lehet a kép, amikor valaki lova képzésénél hamar válik feszültté, agresszívvé és aztán sokáig tartja a nyomást és nehezen dicsér. Fontos lenne ilyen helyzetben, hogy könnyen elengedjük a feszültséget. Sokaknál tapasztalom, hogy ha egy ló például tegnap rosszul ment, viszont ma már vannak jó pillanatai, akkor sem tudják igazán dicsérni ezekben a jó pillanatokban sem, mert nem a jelenben vannak. A tegnapi negatív élmény irányítja az érzelmeiket a jelenbeli élmények helyett. Éppen ezért minden tanítványomnak azt tanítom, hogy próbálja meg minél hamarabb elengedni a feszültséget és, ha kell legyen határozott, ám ha a következő pillanatban elég jól megy a ló, akkor azonnal tudjon váltani és tiszta szívből dicsérni.
Sok tanítványom mesél arról, hogy amióta a lovak képzésével foglalkozik, egyszerűen megváltozott a gondolkodásmódja, ha úgy tetszik bölcsebben látja át a dolgokat. Egyikőjük mesélte nekem, hogy azt vette észre, hogy a mindennapi életében adódó problémák, akármilyen nagyok is legyenek, ha apró lépésekre lebontja őket, egyszerűen megszűnnek problémának létezni, sokkal inkább feladatokká válnak, amelyeket apró lépésenként old meg, ezáltal pedig sokkal egyszerűbbé váltak a mindennapjai. A lovaknál is ez lenne a gyógyír a problémák megoldására, így azt mondhatjuk, hogy a lovaknál és az embereknél is egyfajta természeti törvény, hogy ha lebontunk feladatokat apró lépésekre, akkor könnyedén túl tudunk jutni rajtuk.
Életünk minden területén akadnak problémáink, megoldásra váró feladataink, ezek normális, mindennapi életünkhöz kapcsolódó elemek, azonban úgy gondolom, ezek sajnos a mai világban túl nagy teret kapnak. Azt figyeltem meg, hogy amikor egy lovat jobb passzba szeretnénk hozni és örömet szerezni neki, azt nem a szavakkal, hanem a cselekedetekkel, tettekkel tesszük. (pl:. megsimogatjuk, elvisszük legelni) Az emberek azonban egymás között sokszor csupán a szavakkal akarják megoldani a problémákat, ami valljuk be nem egy egyszerű feladat. Sokkal több tett kellene a szavak mögé. Tudom, hogy elcsépeltnek hangzik, amit most írok, de a mai internet-uralta társadalomban ez főként igaz. Az emberek egyre kevesebbszer lépnek valós interakcióba a másikkal, helyette inkább felhívják a másikat, vagy üzennek neki. Vajon ez a helyes irány? Nem szeretnék mély társadalomelemzésbe kezdeni, csupán úgy gondolom, fontos lenne az emberek számára, hogy sok személyes érintkezés vegye őket körül, hiszen úgy, ahogy a lovak is, mi emberek is könnyen be tudunk fásulni a mindennapokba. Egy-egy személyes érintkezés, jó beszélgetés pedig igen is ki tud minket mozdítani ebből az állapotból!
A recept tehát adott mind lovad, mind a Te mentális állapotod rendezésére. Gondold végig, amiket írtam és, ha tetszenek, használd őket nyugodtan, hiszen amiket a cikkemben leírtam, vagy saját tapasztalataimon alapulnak vagy tanítványaimtól hallottam őket, akik valós emberként valós helyzetekben alkalmazzák a FreeHorseStyle elveit emberi kommunikációknál és az életük minden területén.
Fontold meg te is, és ha tetszik, próbáld ki!
Építsd be a mindennapjaidba őket!
Szerző: Török György és Benczik Szimonetta (Lovas Nemzet)
Fotó: Benczik Szilveszter
