Az elszállt építőipari, energia-, üzemanyag- és inputárak, az általános drágulás mellett a háború még inkább kiszámíthatatlanná teszi a termelők és a beruházások helyzetét. Mindez fokozottan igaz a szántóföldi növénytermesztőkre. Mekkorák a várható veszteségek, és milyen módszerekkel, stratégiával lehet mérsékelni ezeket? Megszólalnak a hazai termelők.
„Mindenki szeret drágán eladni és olcsón venni”
A hevesi Hemag Kft. 800 hektárt bérel, de a szolgáltatásokkal együtt 2200 hektáron termel őszi káposztarepcét, őszi búzát, napraforgót és kukoricát – olvasható a magyarmezogazdasag.hu riportkörútjának első állomásával kapcsolatban.
Üzemanyag-ellátásukat nagykereskedelmi szerződéssel biztosítják. Ennek keretében saját tartályaikba szállítja nekik a gázolajat az OMV. A cég azonban most arról tájékoztatta őket, hogy a Duna alacsony vízállása miatt a tankerek nem tudnak közlekedni, így a nagytermelőket nem tudja kiszolgálni üzemanyaggal. Hevesen szerencsére üzemel egy MOL-kút, ahol napi 200 litert tankolhatnak a mezőgazdasági gépek.
Mivel későn jött az igazi tavasz, elkésve még nincsenek, de az üzemanyag mennyisége miatt a szezonban szokásos tíz-tizenkét óra helyett csak nyolcat tudnak dolgozni a földeken.
A műtrágyát időben megvették, egy részét tavaly ősszel, annak ellenére, hogy nagyon magasan állt az ára. „Harminchárom éve dolgozom ebben a szakmában, sok mindent átéltem, óvatos vagyok, odafigyelek – mondja erről Ötvös Zoltán ügyvezető.
Nehéz helyzetben azok, akik kivártak
Mindenki szeret drágán eladni és olcsón venni, de ez nem mindig alakul így. Amikor drágultak a termékek, sokan arra vártak, hogy előbb-utóbb úgyis olcsóbb lesz. Valóban el is kezdett zuhanni a fosszilis energia és műtrágya világpiaci ára. Csak aztán jött a háború, amivel senki sem számolt. Mivel Oroszország és Ukrajna látta el az európai piacok körülbelül kétharmadát, most nagyon nehéz helyzetbe kerültek azok a termelők, akik kivártak.”
Az aszályos tavasz miatt az ősszel vetett repcének a kétharmadát már kihúzták. Ötvös Zoltán úgy véli, ha marad a szárazság, és nem lesz elég termés, az mindenkinek nagy bajt jelent. Mert nagyon megdrágulhatnak az alapvető élelmiszerek, amihez az is hozzájárulhat, hogy egyre több állattartó fogja eladni a terményét és felhagyni az eredeti tevékenységével.
A környezetért vállalt felelősségnek is szerepe van abban, hogy a gazdaságban „nyitogatják a szárnyaikat” a precíziós gazdálkodás felé. „Lépnünk kell előre, mert a környezetvédelem létfontosságú, és ki más figyeljen oda erre, ha nem az agrárember?”
Az államkincstár már befogadta a precíziós pályázatukat, de az eredményről még nem értesültek. Tulajdonostársával úgy döntöttek, ha nyernek, a nehézségek és a bizonytalan gazdasági helyzet ellenére is végigviszik a tervezett beruházást. Azt azonban már most tudják, hogy a betervezett önjáró John Deer permetezőt beszállítói akadályok miatt 2023 előtt nem állíthatják termelésbe.
„Nem jó, hogy ilyen áron, de rentábilis maradhat a gazdálkodásunk”
Balogh Sándor és testvére, László 800-900 hektáron termel kukoricát, búzát és szóját a Bács-Kiskun megyei Balogh-Farm Tépe Kft.-ben. Időben beszerezték az idei műtrágyát, ennek egy részét tavaly decemberben ki is fizették. De a folyékony műtrágya egy részét, amit ütemezetten, 2-3 kamion mennyiségben tudnak befogadni, a háborús helyzetre való hivatkozással nem szállította le számukra a kereskedő. Ezt most drágább szilárd műtrágyával kell pótolniuk – mondta Balogh Sándor.
A nitrogén-műtrágyát tavaly 60 ezer forintért vásárolták tonnánként, most 220-230 ezer forintba fog kerülni.
Sokkal kevesebb haszonra számítanak, mint az előző évben, hiszen szárnyal az infláció, minden költség emelkedik, szinte már annak is örülni lehet, ha egyáltalán kapnak üzemanyagot, illetve inputanyagot.
A gázolajat piaci áron, bruttó 635 forintos áron vásárolják, mivel hatósági áron csak korlátozott mennyiségben jutnak hozzá. Ez a nagyobb teljesítményű traktoroknak a munkanap feléig sem elég.
Hogy az EU átmenetileg enyhítette a zöldítésre vonatkozó elvárásokat, számukra nem jelent változást. Mivel eddig is szóját termeltek zöldítésként és az EFA területeken.
Feltehetően a chiphiány és a járványhelyzet idején kialakult logisztikai nehézségek is szerepet játszanak abban, hogy nem tudják, mikorra fognak megérkezni pályázati támogatással vásárolt, precíziós gazdálkodáshoz szükséges informatikai eszközeik.
Azonban az orosz-ukrán háború hatására valószínűleg továbbra is drágán lehet majd eladni a gabonát.
Balogh Sándor azt mondja: nem örül, hogy ilyen áron, de bízhat abban, hogy a nehézségek ellenére is rentábilis marad a gazdálkodásuk.
„A bizonytalan helyzet nekem is fáj, de csak előre tudunk menekülni”
Közel ezer hektáron termel őszi búzát, kukoricát, napraforgót és zabot az Ager-Agri 2021 Kft. a Pest megyei Páty körül. Tíz kilométeres körben, öt faluban terülnek el a szántóik. 600 hektár saját területük, a továbbin pedig eszközeikkel szolgáltatnak. Hidas traktorral például csak ők rendelkeznek a környéken.
A családi vállalkozás minden tagja rendelkezik agrárvégzettséggel. Kiemelten figyelnek a legkorszerűbb ismeretek folyamatos elsajátítására és a legmodernebb technológiák integrálására. Ennek köszönhető, hogy mindössze egy alkalmazottal üzemeltetik a gazdaságot, amelynek egy 12 ezer tonna tároló, és óránként 15 tonna szárító kapacitással rendelkező gabonaszárító is része.
Az üzemben jelenleg is tárolják a tavalyi kukoricatermésük jelentős részét, és 30-40 más termelőnek végeznek bérszárítást.
A tavaszi, nyári műtrágya 90 százalékát – vagyis a búzafejtrágyát és a kapások nitrogén-komplexét – már tavaly beszerezték. A maradék megvásárlásával még „várják a csodát”, hátha nyáron lejjebb ereszkedik az ára.
Üzemanyag-ellátásukat hosszútávú szerződéssel, egy 12 ezer literes saját tározó szükség szerinti rendszeres feltöltésével oldják meg. 48 órás szállításban állapodtak meg a MOL-lal. Ennek keretében első alkalommal fordult elő kéthetes csúszás. A napokban megérkezett az utánpótlás, de hogy hatósági piaci áron-e, egyelőre nem tudják, mert a számlát még nem kapták meg.
Műtrágyára tavaly hektáronként átlagosan 30 ezer forintot költöttek, amely most átlagosan 140 ezer forintra nő. Az üzemanyaggal – ha marad a rögzített ár – szerintük nem lesznek nagy problémáik.
Nincs veszélyben az idei jövedelem
A növényvédő szerek kisebb mértékben drágultak, a vetőmagot még tavaly megvásárolták. Összességében nem érzik veszélyben az idei jövedelmüket.
Ezt arra is biztosan alapozhatják, hogy nemcsak az országban, hanem Európában is az elsők között vágtak bele a precíziós gazdálkodásba. Harmadik gazdálkodóként vásárolták meg a szükséges erőgépet és RTK állomást 2002-ben. Ez a beruházás mostanra sokszorosára növelte a versenyelőnyüket.
Minden gépük rendelkezik robotpilóta-rendszerrel, és képes a szakaszolásra, ami Kovács Bálint ügyvezető szerint egyre jobban beválik. A kezdetekkor nagyon sok bemutatót tartottak, és összevetették az újonnan vásárolt technológiát a hagyományossal.
Kiszámolták, hogy ha az összes gépet precíziós vezényléssel használják, az átfedések kiiktatásának köszönhetően három év alatt térül meg a kezdeti 4 milliós beruházásuk. Azóta azonban sok-sok év eltelt, és a csúcsminőségű kukorica-vetőmag 40 fillér helyett már egy forintba kerül.
A rávetések és más művelési átfedések kiiktatásával még több vetőmag-, üzemanyag- és permetköltséget lehet megtakarítani.
Jóval kevesebb inputtal és kisebb költséggel lehet elérni ugyanazt a termésszintet. Arról nem is beszélve – emeli ki Kovács Bálint –, hogy a térinformatikai rendszer alapján, robottal irányított gépek szeles, poros, ködös időben is képesek dolgozni, vagyis még inkább lépéselőnyt jelentenek. Mindez a gazdaság jövedelmezőségében nagyon hamar megmutatkozott.
A háború még inkább kiszámíthatatlanná teszi a termelők és a beruházások helyzetét. Sokan kivárnak vagy le is mondanak a fejlesztésekről, Kovács Bálint azonban úgy fogalmaz: „A bizonytalan helyzet nekem is fáj, de csak előre tudunk menekülni.” Pályáztak precíziós fejlesztésre. Ennek keretében két traktort, három talajművelő, illetve vetőgépet és egy műtrágyaszórót szeretnének beszerezni. Ha nyernek, biztosan megvásárolják a gépeket.
