Komoly fejlesztések jönnek a hazai mezőgazdaságban

A következő 4 év legfontosabb kérdése a mezőgazdaságban a hatékonyság, ezen keresztül pedig a versenyképesség növelése – mondta egy interjújában Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. Kiemelt kihívásként említette a technológiai fejlesztés megvalósítását, köztük pedig az öntözés fejlesztését.

Feldman Zsolt szerint kiemelt feladat megmutatni, hogy érdemes ebben a szektorban dolgozni. Ezen felül pedig a szakértelemmel rendelkező munkaerő egyben a versenyképesség zálogát is jelenti. A Magyar Hírlap interjúját szemléztük.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint rendkívül fontos az öntözésfejlesztés és a Közös Agrárpolitika eddigi szerkezetének megtartása
Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint rendkívül fontos az öntözésfejlesztés és a Közös Agrárpolitika eddigi szerkezetének megtartása
Az elmúlt 7-8 évben termelékenység szempontjából egyértelműen fejlődött a magyar mezőgazdaság Ugyanakkor az uniós tagállamokhoz képest lemaradást mutat. Mi ennek az oka? Milyen stratégiákkal növelik a magyar mezőgazdaság versenyképességét a jövőben?

A következő négy év legfontosabb kérdése a mezőgazdaság versenyképességének növelése. Ennek alapvető része a technoló­giai megújulás, a digitalizáció minél szélesebb körű adaptációjának elősegítése. Alapvető kérdésként tekintünk a fiatal nemzedékek agráriumba történő bevonására, hiszen a gazdálkodói társadalom átlagéletkora nagyon magas. Ennek érdekében kiemelt kérdésként kezeljük az ágazat attraktivitásának növelését, és annak bemutatását, hogy érdemes ebben a szektorban dolgozni, meg lehet belőle élni és van benne jövőkép. Nem megkerülhető kérdés a mezőgazdasági termelés versenyképessége szempontjából az öntözés ügye, részben klimatikus okok, részben pedig a magasabb hozzáadott értékű termelési struktúra kialakítása miatt. Az öntözésfejlesztés előtt tornyosuló akadályok elhárítása ezért kiemelt fontosságú versenyképességi kérdés.

A versenyképességet javító lépésekhez 2020-ig kiszámíthatóan rendelkezésre állnak. Brüsszel a következő költségvetési ciklusban csökkenteni akarja a Közös Agrárpolitika forrásait. Mire és hogyan lesz mindez hatással, illetve pótolhatóak ezek a források a központi büdzséből?

Először is: ne előlegezzük meg a csökkentést! A 2014 és 2020 közötti időszakban több mint 12 milliárd euró uniós forrással gazdálkodik a magyar agrárium. Az Európai Bizottság javaslata valóban jelentős csökkentést vetít előre, különböző mértékben érintve a jövedelempótló és a vidékfejlesztési támogatásokat. Nekünk a következő időszak legfontosabb feladata, hogy megvédjük ezeket a közös agrárpolitikához kapcsolódó forrásokat. Azon túl, hogy nem értünk egyet a források csökkentésével, tartalmilag is problémánk van az Európai Bizottság 2020 utáni közös agrárpolitikára irányuló javaslatával. Egyrészt egyszerűbb agrárpolitikára kaptunk ígéretet, ami a javaslatból messze nem tükröződik, és a gazdálkodóktól elvárt követelmények szintje is nőne. Másfelől pedig a magyar gazdák már így is az uniós támogatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek miatt panaszkodnak. Emellett olyan tervezési modellt javasol az unió a tagállamoknak, amely névleg ugyan tágabb lehetőségeket biztosít számukra, lényegében azonban – egy valamennyi támogatási formára kiterjedő, új típusú tervezési és jóváhagyási eljárásba kényszerítve – elveszi az eddig meglévő szabadsági fokot is. A legutóbbi luxemburgi tanácsülésen húsz agrárminiszter fejezte ki aggályát a költségvetés csökkentésével kapcsolatban, amit széles körű összefogásnak tekinthetünk.

Hosszú távú kormányzati cél volt a szántóföldi növénytermesztés esetében a hazai nemesítésű fajták piaci helyzetének megtartása. Mennyire sikeres a program?

Ezen a területen nagyon erős a verseny. Multinacionális cégek vannak jelen ezen a piacon, hatalmas tőkeerővel intenzív nemesítési tevékenységet folytatnak. Számukra a magyarországi nemesítés nem, csak az itteni piac és termeltetés prioritás. Léteznek azonban állami vagy akadémiai tulajdonban lévő fajtanemesítő cégek, például Szegeden és Martonvásáron, amelyek a hazai kalászos gabona vagy kukorica esetében jelentős piaci részesedéssel is bírnak. Az az érdekünk, hogy ezeket a fajtákat és hibrideket minél szélesebb körben használják itthon, hiszen ezeket kifejezetten a hazai viszonyokhoz nemesítették és magyar tulajdonban vannak. A tevékenység erősítése, akár export oldalon is alapvető fontosságú lesz a közeljövőben.   

Milyen hatással van ezekre a fajtákra a klímaváltozás? Hogyan lehet felkészülni az átalakulásra?

A Kárpát-medencében, ahol valamennyi klimatikus előrejelzés alapján a medencehatás miatt egy erősebb felmelegedési trenddel kell szembenéznünk, kulcsfontosságú, hogy minél inkább alkalmazkodóbb fajtákat termesszenek. Ezeknek a szárazsággal és a tipikusan megjelenő betegségekkel szemben is ellenállónak kell lenniük. Továbbá az is szempont, hogy az itteni talajadottságoknak is megfelelő fajtákat fejlesszünk. Ez nemzetgazdasági, sőt nemzetbiztonsági kérdés is bizonyos szempontból, vagyis, hogy képesek legyünk a magyarországi vetőmag-biztonságot fenntartani.

Lehet azzal számolni, hogy a klímaváltozás hatására új fajok kerülnek be majd a köztermesztésbe?

Ma már egészen egzotikus kultúrák is megjelennek, például a Muravidéken, Zalában a kivi és a datolyaszilva, de a díszkertekben előforduló füge is megjelenik már ültetvényszerűen. Ugyanakkor veszteséggel is jár a klímaváltozás, hiszen a hűvösebb időjárást igénylő növények, például a málna, megszenvedik a meleget. De akár az erdészetben is megmutatkozik ez a jelenség, hiszen ma a legvalószínűbbnek mondott klíma-forgatókönyvek szerint körülbelül ötven-hatvan év múlva a bükkerdők valahova Zala délnyugati csücskeibe szorulnak vissza, hiszen az ország többi része nem lesz alkalmas ennek a fafajtának az életben tartására. A folyamat hatással van az állattartásra is, hiszen olyan tartástechnológiákkal kell dolgozniuk a gazdálkodóknak, amelyekkel a forróságot elviselhetővé teszik az állatok számára. Ez pedig jóval több energiát és több vizet, megfelelő genetikát igényel, tehát egyszerre jelent költséget és bevételcsökkenést. Ezekre a folyamatokra egyre inkább oda kell figyelnünk.

A teljes interjút a Magyar Hírlap oldalán olvashatja.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Támogatás a vidéki gazdaság és lakosság számára ny... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tó...
MVH Közlemények – nov. 29 – dec. 2. Az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatás igényléséről szóló 159/2013. (IX.25.) MVH Közlemény módosításáról itt olvashat: ...
Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Ha nincs teljesítés, vissza kell fizetni a támogat... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósult agrár-vidékfejlesztési támogatások egy részét vissza kell fizetniük a...
35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet... Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére. Ezért Magyarország várható...
Újra elindul a tanyafejlesztési program! Újra elindítják a tanyafejlesztési programot. Az elektronikus pályázati felület július 15-én nyílik meg a Herman Ottó Intézet honlapján. Az immáron ö...