Az Egyesült Államokban történelmi mélypontra csökkent az orvosilag fontos antimikrobiális szerek használata a sertéstelepeken, miután 2017-ben hatályba lépett egy fontos irányelv. Várhatóan az új, egészséggel kapcsolatos, gazdaságon belüli technológiák és alternatív terápiák segítenek abban, hogy ez így is maradjon.
Más országok sertéságazatával együtt az amerikai is komoly lépéseket tett az orvosilag fontos antimikrobiális szerek (MIA) használatának csökkentése érdekében. Az egyik nagy lépés 2017. január 1-jén történt, amikor az állatgyógyászati takarmányokról szóló irányelv (VFD) hatályba lépett. Ez országszerte keretet biztosított az állatorvosok számára a takarmányokban történő MIA-felhasználás engedélyezéséhez.
Emellett az amerikai sertéstenyésztők a PQA Plus nevű programot használják az antibiotikum-használat kezelésére, amelyet a National Pork Producers Council (Nemzeti Sertéstenyésztők Tanácsa) megerősített a Pork Industry Guide to Responsible Antibiotic Use (Sertéságazati útmutató a felelős antibiotikum-használathoz) című kiadványában. Az allaboutfeed.net helyzetjelentése az Egyesült Államokból.
Antibiotikum-használat 2017-2018
E kezdeményezéseknek köszönhetően az Egyesült Államokban sertések számára értékesített MIA-k (a vásárolt és szájon át vagy injekcióban adott hatóanyagokat tekintve) a 2016-os 3,1 millió kg-ról 2017-ben 2,0 millió kg-ra csökkentek.
Dr. David Thompson, a Michigani Állami Egyetem tanácsadó szolgálatának sertéságazati oktatója megjegyzi, hogy míg 2017-ben drámai csökkenés volt a felhasználásban, addig 2018-ban jelentős, 17%-os növekedés volt tapasztalható – és 2019-ben újabb 8%-os növekedés (az FDA legfrissebb jelentéséből).
Az injekcióban beadott gyógyszerek azonban az összes eladott mennyiségnek csak mintegy 6%-át tették ki, és a mennyiségek ebben a 3 éves jelentési időszakban stabilak voltak, átlagosan mintegy 354 000 kg/év.
A 2018-as felhasználás növekedése több tényezőnek köszönhető, többek között annak, hogy a sertéshústermelés abban az évben 3%-kal nőtt 2017-hez képest. A megnövekedett felhasználás nagy része a tetraciklinek formájában jelentkezett. Dr. Thompson és kollégái feltételezik, hogy a gazdák ezt az antibiotikumot újra bevitték a takarmányba és a vízbe is a kiütés elleni küzdelem érdekében.
A termelők körében 2018-ban végzett felmérésből származó észrevételek elemzése alapján azonban azt is gondolják, hogy „a termelők azért használnak antibiotikumokat, mert a betegségek megelőzése/kezelése miatt van rájuk szükségük, és nem a teljesítményhez közvetlenül kapcsolódó célokra”.
Munkaerő és technológia
Az intenzívebb gazdálkodás – a megfelelő biológiai biztonság, a tisztaság és az állományok szorosabb kezelése a betegségek jobb felismerése és kezelése érdekében – nagymértékben kapcsolódik a mezőgazdasági munkaerőhöz. Dr. Thompson szerint az Egyesült Államokban „hatalmas és egyre növekvő” munkaerőhiány van a gazdaságokban. És „még ha sikerül is rendezni az összes jogi/bevándorlási kérdést, valószínűleg hiányozni fognak az ilyen típusú munkára hajlandó emberek, legalábbis a jelenlegi formában. Úgy gondolom azonban, hogy a sertéstelepeken végzett napi rutinszerű/ismétlődő és fizikailag megterhelő munka egyre nagyobb részét hatékonyan fogják megoldani a precíziós állattenyésztési technológiák”.
A precíziós technológiák szerepe
Dr. Thompson szerint a növénytermesztők már eddig is hatalmas előnyökre tettek szert a precíziós technológiák bevezetésével, az állattenyésztők azonban óvatosabbak voltak. Ráadásul az állattenyésztésben alkalmazott precíziós technológiák nagy része még viszonylag korai fejlesztési szakaszban van.
„Az automatikus takarmányozók és fejőrendszerek jó példák a már használatban lévő rendszerekre, de a nagyobb előrelépések a munkaerő-egyenlet és az antibiotikum-használat megváltoztatása szempontjából – különösen a sertéstenyésztők esetében – valószínűleg a videokép- és nyomkövető rendszerek formájában fognak megvalósulni, amelyek segítenek a termelőknek az emberi erőforrásokat oda irányítani, ahol szükség van rájuk a gazdaságokban – magyarázza Dr. Thompson – a beteg vagy sánta, illetve a túlzottan agresszív viselkedést mutató állatok azonosításával”.
Egy személyre szabott sertésgondozási modell
Összességében azonban Dr. Thompson úgy véli, hogy az amerikai állattenyésztők megértik, miért fontos csökkenteni a MIA-kra való támaszkodás, és miért kell inkább az egyénre szabott sertésgondozási modell felé mozdulni. „Az elmúlt 10-15 év során az ágazat elfogadta a tudományt, és a PRRSv (sertések szaporodási és légzőszervi szindrómája), a PEDv (sertések járványos hasmenése) és az ASP (afrikai sertéspestis), valamint a Covid-19 a személyzet számára miatt kiigazította a gazdaságok biológiai biztonsági gyakorlatát – mondja –, és már jó úton haladnak a VFD-irányelveknek való megfeleléshez szükséges kiigazítások felé, az antibiotikum-használat csökkentéséhez”.
Nem-MIA-használat és antimikrobiális alternatívák
Az Egyesült Államokban a nem-MIA-k, például az ionofórok értékesítése 2018-ban mintegy 5%-kal nőtt az összes állatállomány esetében, de 2019-ben ugyanennyivel visszaesett az értékesítés. Senki sem tudja biztosan, hogy mennyit használtak fel sertéseknél, mivel ezek a gyógyszerek nem orvosi szempontból fontosak az emberi egészség szempontjából; ezért használatukat nem követik gondosan, és nem áll rendelkezésre fajonkénti bontás.
Egyes nem MIA-gyógyszerek (különösen a Narasin) használata azonban 2018-ban némileg nőtt az amerikai sertéstenyésztésben, de sok amerikai termelő úgy találta, hogy a növekedés elősegítésére használt alacsony szintű antibiotikumok használatát ki tudta iktatni, és nem észlelt jelentős változást a teljesítményben.
A hatékony vakcinák hiánya
Az amerikai sertéstenyésztésben előforduló bakteriális betegségekkel kapcsolatos számos probléma egyik legnagyobb kihívása azonban az, hogy nincsenek valóban hatékony vakcinák, amelyek kiválthatnák az antibiotikumok használatát.
A Lawsonia intracellularis (ileitis) elleni kereskedelmi vakcinák bevezetése terén növekedés volt tapasztalható (ezekkel néhány orvosilag fontos takarmánygyógyszert helyettesítettek). A légúti baktériumok (Glaesserella parasuis vagy Streptococcus suis) autogén vakcinái iránt is megújult érdeklődés mutatkozott, vegyes eredményekkel.
