Kerítéssel védekeznének a sertéspestis terjedése ellen az ukrán-magyar határon

Kerítéssel védjék meg a magyar állatállományt az Ukrajna felül érkező afrikai sertéspestis terjedése miatt – javasolja a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége.

Kerítéssel védekezne a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) az Ukrajnában terjedő afrikai sertéspestis ellen (ASP) – erről Horváth István, a szervezet elnöke beszélt az idei budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Konferencián.

Már a magyar állatokat is fenyegeti a betegség, ami az emberre nem veszélyes, csak a házisertést és a vaddisznót fertőzi. A betegség fő gócpontja Ukrajna északi-északkeleti részén található, de a megfelelő intézkedésekkel elkerülhető, hogy az ASP bejusson az országba – számol be az Agrárszektor.hu

Kerítéssel védekeznének a sertéspestis terjedése ellen az ukrán-magyar határon
Kerítéssel védekeznének a sertéspestis terjedése ellen az ukrán-magyar határon

A betegség jellemzője, hogy lassan terjed az állományban, és a megbetegedett állatok 90 százaléka elhullik. Az ASP a vaddisznók természetes mozgásával, az illegális állatszállítással és a fertőzött állatok húsából készült élelmiszerrel terjedhet.

Becslések szerint, ha a vírus elterjed az országban, a magyar sertésállomány 30-35 százaléka – 1,2 millió sertés  válna eladhatatlanná, és túltermelés jelenne meg a belföldi piacokon, ami jelentős árcsökkenést okozna.

Ha Magyarországon is megjelenik az afrikai sertéspestis, akár 25-30 százalékkal is visszaeshet a magyar sertések száma, és a betegség miatt kitiltanák az országot a távol-keleti piacokról. Ezzel pedig se Dél-Koreába, se Japánba, se Kínába nem lehetne sertéshúst szállítani. Ezért a szövetség szerint szigorú állategészségügyi rendszabályokra, és a határellenőrzéseknél is szigorúbb élelmiszerellenőrzés bevezetésére van szükség a keleti országhatáron.

A vadászatra jogosultak már most is kötelesek bejelenteni minden, tudomásukra jutott elhullott vaddisznót, és díjmentesen be kell vizsgáltatniuk az összes lelőtt állatot. Magyarországon lehetetlen a vaddisznó-állomány olyan mértékű kilövése, amivel meg lehetne akadályozni a pestist, ezért főként a kocák és az egy évnél fiatalabb vaddisznók kilövése a cél. A kilőtt vaddisznók zsigereit össze kell gyűjteni, vagy a meghatározott szabályok szerint el kell ásni. Fontos, hogy a jelentett és megmintázott vaddisznótetemek számának összevetésére is sor kerüljön. A szövetség nyomatékosan kéri a sertéstartók fokozott figyelmét, mert közös erővel megelőzhető a betegség bejutása az országba.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Bővült a baromfi és a szarvasmarha kivitel Június 4-étől ismét szállíthatunk baromfit és baromfihúst Dél-Afrikába, Japánba és megindulhat a tenyésztésre szánt szarvasmarha kereskedelme Kazahszt...
Sertéstelep-vezetőket képeznek Debrecenben Két évvel a juhászképzés beindítása után hétfőn sertéstelep-vezetők négyhetes oktatása kezdődött meg a Debreceni Egyetemen (DE). A képzés során a rész...
Újabb sertéspestis-eseteket regisztráltak Június óta már az ötödik sertéspestis kitörést állapították meg Lengyelországban. Szakértők szerint az újabb esetnek a hátterében nem csak a fertőzött...
A pestis már az országhatárnál van, de lehet-e ell... Ahogyan arról már beszámoltunk a hét elején, határunkhoz közel, de még Ukrajnában kimutatták a sertéspestis vírusát egy szálloda sertésállományában. A...
Kacsa volt a kárpátaljai sertéspestis riadó Még 2016 év végén adták hírül, hogy Kárpátalján, egészen pontosan Nagyszőlősön sertéspestist regisztráltak a szakértők. Időközben azonban kiderült egy...
A középkor támad: a pestis már Magyarország határa... Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP). A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznó tetemből mutatták ki. A betegs...