Kelet-Európai fajtavizsgálatok, -listázás – német szemmel

A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok nem tükrözik a rendelkezésre álló fajtadiverzitást, és nagyon költségesek. Egyrészt az eredmények aligha összehasonlíthatók vagy átvihetőek más helyszínekre, másrészt a mezőgazdasági vezetők általában nem hajlandók megosztani eredményeiket másokkal. A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy saját üzemi fajtavizsgálatokat végezzenek.

A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok nem tükrözik a rendelkezésre álló fajtadiverzitást, és nagyon költségesek.
A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok nem tükrözik a rendelkezésre álló fajtadiverzitást, és nagyon költségesek. (Fotó: Pixabay)

Információforrások

A kelet-európai gazdálkodók alapvetően három információforrást használnak a fajtaválasztás során:

  • Állami fajtavizsgálatok 
  • Vetőmaggyártó cégek fajtavizsgálatai
  • Saját szervezésű farmon végzett fajtavizsgálatok

Ez a három forrás nem elegendő az adott országokban elérhető fajták minőségi és független összehasonlításának biztosításához. Az állami fajtavizsgáló hatóságok gyakran alulfinanszírozottak, technikai és üzemi input-felszereltségük nem optimális. Mindez azt jelenti, hogy a termesztéstechnológia nem mindig igazítható a gazdaságok szintjéhez. E tényezők mellett a vizsgálati eredmények és a jóváhagyási kritériumok átláthatósága növelné a növényfajta-hivatalok döntéseibe vetett bizalmat. A vetőmaggyártó cégek fajtavizsgálatait elsősorban saját fajtáik leírására végzik, és nem adnak semleges és nem vállalati elfogultságú áttekintést a fajtákról.

A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok nem tükrözik a rendelkezésre álló fajtadiverzitást, és nagyon költségesek. Egyrészt az eredmények aligha összehasonlíthatók vagy átvihetőek más helyszínekre, másrészt a mezőgazdasági vezetők általában nem hajlandók megosztani eredményeiket másokkal. A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy saját üzemi fajtavizsgálatokat végezzenek.

Azonban a minden esetben rendelkezésre álló fajtaanyag semleges összehasonlítása és a nemesítéshez való gyors hozzáférés a termőhelyhez igazodó, nagy teljesítményű fajták formájában fontos és különösen hatékony intézkedés a sikeres növénytermesztésben, és versenyelőnyt jelent a mezőgazdasági tevékenység számára.  

Ennek eredményeként a DLG Kelet-Európa Regionális Munkacsoportja a DLG Növénynemesítési, Fajta- és Vetőmag Bizottsággal együttműködve foglalkozott ezzel a témával, és megfogalmazta a fajtavizsgálatokra és az országos fajtalistára vonatkozó követelményeket, valamint a lehetséges megoldásokat.

A fajtavizsgálatok és az országos fajtajegyzék követelményei

  • A fajtaválasztás szabadsága a gazdálkodók számára.
  • Átláthatóság: a fajtavizsgálatoknak átláthatóaknak, eredményeknek érthetőeknek kell lenniük. Figyelembe kell venni az adott régiók és gazdaságok igényeit.
  • Megbízható fajtakísérlet: megbízható fajtakísérletre van szükség. 
    Nem mindegy, hogy ezt magánszemély, vállalkozás vagy állam vállalja-e.
  • Hatékony átfogó rendszer: Az egyéni teszteken túlmenően egy hatékony átfogó rendszert kell kialakítani, amit minél többen elfogadnak. A jó központi rendszer minden fél számára előnyös. Függetlennek, tárgyilagosnak és semlegesnek kell lennie.
  • Időelőny: a vizsgálati eredményeket gyorsan elérhetővé kell tenni. Ez különösen vonatkozik az időalapú optimalizálási lehetőségek kiaknázására, amelyek célja a nemzetközi genetika gyors elérése és ezáltal a versenyelőnyök biztosítása.
  • A nemesítés előrehaladása: a termés előrehaladása, a rezisztencia terén elért előrehaladás és a nemesítés általános előrehaladása nemcsak a fajták vizsgálatának módjától függ, hanem attól is, hogy a tenyésztőnek sikerül-e megtérítenie a tenyésztési ráfordításait.
  • Az új fajták kötelező nemzeti jegyzékbe vétele a vetőmagpiac ellenőrzésének és nyomon követésének fontos eszköze.
  • A kifejezett abiotikus és biotikus stressztényezők különösen Kelet-Európában teszik szükségessé a termőhelyhez igazodó fajtákat. A kezdeti negatív tapasztalatok nyomán a behozott fajták akadálytalan beáramlása elkerülhetetlenül először genetikai káoszhoz, végül pedig megújult, fokozott helyszíni előválogatáshoz vezetne.
  • A nemzeti fajtajegyzék (USA) nélküli példák azt mutatják, hogy ez következésképpen a szellemi tulajdonjogok nem hatékony védelméhez és a nemesítési ráfordítások alacsony újrafinanszírozásához vezet, különösen a gazdaságban megtakarított vetőmagok esetében, és így végső soron a gazdálkodó nemesítési előrehaladásának csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor megerősíti a hibrid növények termesztését, csak néhány vetőmagvállalat fajtájával.

A fajtavédelem nagyon fontos a megtérülő nemesítési költségek növelésében, különösen a gazdaságban mentett vetőmagok esetében, így végső soron a növénynemesítési és fajtafejlesztési beruházások, valamint a gazdálkodó nemesítési előmenetelhez való hozzáférése szempontjából.

Megoldások

A lehetséges megoldási módok közé tartoznak az időlegesen és műszakilag optimalizált állami fajtavizsgálatok, amelyeket műszakilag megfelelő üzemi fajtavizsgálatok, valamint speciális képzési és továbbképzési programok egészítenek ki.

  • Időben és műszakilag optimalizált állami fajtavizsgálatok és országos fajtajegyzék
  • Világos, átlátható, semleges folyamatok és döntések – lehetőleg digitálisan nyomon követhetően.
  • A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartása, beleértve gyakorlatilag megvalósítható lehetőséget a minősített vetőmag díjain felül a gazdaságban mentett vetőmagok díjának beszedésére.
  • Szabványos és átlátható irányelvek a fajtavizsgálatok elvégzéséhez, beleértve a nyitottságot az UPOV iránymutatásaira a műszakilag helyes tesztek elvégzésére.
  • Kevesebb bürokrácia, digitális adatbázis (angol), elegendő személyzet, pénzügyek és technikai kapacitások.
  • Optimalizált időalapú folyamatok a nemesítő által (ahol lehetséges, regisztráció pl. EU-s jegyzékbe vételi kérelemmel egyidejűleg, nem utólag – a próbamag mennyisége kihívást jelent, de lehetséges) és az előírásokon keresztül (pl. szaporodási import) a vetőmagként elismerés jelenleg csak az országos jegyzékbe vételt követően lehetséges, ami legalább egyéves késést eredményez).
  • Állami fajtakísérletezés, műszaki és tudományos know-how korszerűsítése a precíziós vizsgálatok tervezésében és elemzésében.
  • A folyamatok és a keretfeltételek optimalizálása révén a hatékonyan adaptált anyagok nemesítési előrehaladását legfeljebb egy éves késéssel lehetne bevezetni pl.

Professzionalizálás és szabványosítás

2. A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok professzionalizálása és szabványosítása

  • A rendelkezésre álló nagy mezőgazdasági üzemi gépek a gazdaságon belüli fajtavizsgálatok elvégzésére használhatók. A kisparcellák megműveléséhez szükséges speciális gépekbe való beruházás nem feltétlenül szükséges. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok nem függenek a megfelelő gépek rendelkezésre állásától és a nem elhanyagolható szolgáltatástól, amelyet a gyakran távol található tesztgép-beszállítók nyújtanak.
  • A vetés- és betakarítástechnikai fejlesztések, valamint a digitalizáció által kínált bővülő lehetőségek lehetővé teszik a kelet-európai struktúrák szerinti műszakilag korrekt nagyparcellás vizsgálatok végrehajtását a meglévő gazdálkodási technológia segítségével.
  • Fontos a teszteredmények összehasonlíthatósága. Ideális az egységes vizsgálati terv alkalmazása. Ennek előfeltétele az egységes értékelési módszerek megléte. 
  • Az olyan módszerek alkalmazása, mint a Hohenheim-Gülzow módszer, az éghajlati övezetek szerint differenciált nemzetközi adatok összehasonlítását is lehetővé tenné.
  • Szabványok kidolgozása és kialakítása a műszakilag helyes, gyakorlatilag megvalósítható farmon végzett fajtavizsgálatokhoz a főbb struktúrákban, valamint vizsgálati útmutató kidolgozása a helyes vizsgálati terv leírásával, a megfelelő térképezéssel és a megfelelő táblaléptékkel, valamint véletlenszerű pontokkal a statisztikai ellentételezés jó tájékozódást biztosítana a gazdálkodóknak.
  • A tesztszemélyzet képzése további feltétele a sikeres helyszíni fajtavizsgálatok lefolytatásának.
  • Magán jelleggel szervezett platform/érdekcsoport létrehozása a fajtavizsgálati eredmények cseréjére azon gazdálkodók között, akik maguk is tesztelik a fajtákat.
  • A gazdaságon belüli fajtavizsgálati rendszer megbízhatóságának növelése érdekében figyelembe kell venni a tanúsítás kíséretét.
  • A cél a műszakilag elfogadható vizsgálati eredményekkel rendelkező gazdaságon belüli, kivitelezhető fajtavizsgálatok legyenek a tipikusak.

3. Nemzetközi szakértői párbeszéd, képzés és továbbképzés a fajtakísérletek terén, mint a 
nemzeti listázási eljárások és vizsgálati módszerek előmozdításának eszköze

(Forrás: dlg.org

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Kezdődhet a vetőmag vadászat! Áruházlánc vagy gazdabolt? Lassan mindenhol előkerülnek a vetőmagos zacskókkal teli polcok, ugyanis (bár még tart a tél), közeledik a palántanevelési ...
Több vetőmagtételt is megsemmisítettek az utóbbi h... Fokozott figyelmet kapnak idén a csemege- és a pattogatni való kukorica vetőmagok a piacon. Több mint 130 vizsgálatot követően már 7 tétel megsemmisít...
Nyerjen LG Arsenal őszi káposztarepce vetőmagot!... Az őszi vetés ideje lassan elérkezik, amely sok energiát igényel a gazdáktól, ráadásul jelentős pénzbefektetéssel is jár a vetőmagok beszerzése. A jó ...
Államilag kitüntetett vetőmagot nyerhet a Magro ny... Vetőmag vásárláskor a legfontosabb szempontok közé tartozik, hogy az adott fajta megfelelő termő-és alkalmazkodóképességgel, magas termésbiztonsággal,...
Tájékoztató árat adtak ki az őszi kalászos vetőmag... A Vetőmag Szövetség sajtóközleménye szerint 89.600 forintban állapították meg az őszi kalászos vetőmagok tonnánkénti árát. Az ár nem fix, csupán segít...
NYERJEN őszi káposztarepce vetőmagot, és takarítso... Szeptember 5. éjfélig tart játékunk, melyben káposztarepce vetőmagot nyerhet a Limagrain Kft. jóvoltából az, aki feliratkozik hírlevelünkre! A játékba...